Figyel a kutyád? Egyes ebek új szavakat tanulnak, miközben csak „hallgatóznak”

„Drágám, elviszed Lunát a P-A-R-K-ba?” – mind a szülők, mind a kutyatartók jól tudják, hogy bizonyos szavakat jobb betűzni, hogy a kis fülek ne „hallgathassák ki” a beszélgetést. Nem véletlenül: másfél éves korban a kisgyermekek már képesek új szavakat megtanulni pusztán mások közötti beszélgetés alapján. A kutatás szerint a kutyák egy szűk, különösen tehetséges csoportja hasonló módon tanul: ezek az ebek a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket.

Mi teszi ezt a felfedezést különlegessé?

A legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az olyan parancsszavakat, mint az „ül” vagy a „fekszik”, ám a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy. A Gifted Word Learner (GWL, azaz tehetséges szótanuló) kutyák viszont játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét is elsajátítják.

A kisgyermekek többféle módon tanulnak új szavakat. Különösen figyelemre méltó, hogy gyakran akkor is elsajátítanak kifejezéseket, amikor csupán felnőttek beszélgetését hallgatják. Ehhez képesnek kell lenniük követni a beszélők tekintetét és figyelmét, felismerni a kommunikációs jeleket, valamint kiszűrni a lényeget a folyamatos beszédfolyamból. Sokáig nem volt ismert, hogy a tehetséges szótanuló kutyák hasonló módon képesek-e új tárgyneveket megtanulni akkor is, ha nem közvetlenül hozzájuk szólnak.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a kihallgatott beszédből való szótanulást lehetővé tevő szociokognitív folyamatok nem kizárólag emberre jellemzőek”

– mondja a vezető kutató, Dr. Shany Dror, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetemek munkatársa. „Megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyermekekéhez.”

Hogyan derítették ki a kutatók, hogy a tehetséges szótanuló kutyák “kihallgatással” tanulják a játékok neveit?

Az első kísérletben a kutatócsoport 10 szótanuló tehetséges kutyát vizsgált két helyzetben:

1. Közvetlen megszólítás: a gazdák két új játékot mutattak a kutyáknak, és játék közben többször is megnevezték azokat.

2. Kihallgatott helyzet: a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna.

A kutyák mindkét helyzetben összesen mindössze nyolc percig hallották az új játékok nevét, több rövid alkalomra elosztva. Az új szavak elsajátításának teszteléséhez a kutatók a az új játékokat egy másik szobába helyezték, majd a gazdák név szerint kérték meg a kutyákat, hogy hozzák oda nekik a megfelelő tárgyat (például: „Hozd a Teddyt!”).

Az eredmények szerint mindkét helyzetben tízből hét kutya megtanulta az új neveket.

A kutyák teljesítménye már az első próbák során nagyon pontos volt: a közvetlen megszólításos helyzetben 80%-os, a kihallgatásos helyzetben pedig 100%-os helyes választ mutattak. Összességében a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből éppolyan sikeresen tanultak, mint közvetlen tanítás során, ami a csecsemőkkel végzett kutatások eredményeit tükrözi.

És ez még nem minden: a tehetséges kutyák egy kulcsfontosságú kihívást is leküzdenek

A második kísérletben a kutatók egy új kihívás elé állították a kutyákat: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg, amikor a kutyák már nem láthatták őket. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve hallása között, mégis a tehetséges kutyák többsége sikeresen elsajátította az új neveket.

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tehetséges szótanuló kutyák rugalmasan képesek különböző módszerekkel elsajátítani új tárgyneveket.” – mondja Dr. Fugazza Claudia, az ELTE Etológia Tanszék vezető kutatója.

Mit tanulhatunk ebből a kutatásból?

A tanulmány szerint a “kihallgatott” beszédből való tanulás képessége általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat, nem pedig kizárólag az emberi nyelvhez kötődik.

Mindezek mellett a tehetséges szótanuló kutyák ritkaságnak számítanak, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származnak.

„Ezek a kutyák kivételes lehetőséget nyújtanak annak feltárására, hogy milyen kognitív képességek tették lehetővé az ember számára a nyelv kialakulását” – mondja Prof. Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője. „De nem állítjuk, hogy minden kutya így tanul – ettől nagyon messze vagyunk.”

A te kutyád is tehetséges szótanuló?

Ez a kutatás az ELTE Etológia Tanszékén működő Genius Dog Challenge kutatási projekt része, amely a tehetséges szótanuló kutyák egyedi képességeit vizsgálja az MTA Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával. A kutatók arra bátorítják azokat a kutyatartókat, akik úgy gondolják, hogy kutyájuk több játék nevét is ismeri, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot e-mailben (geniusdogchallenge.offcial@gmail.com), Facebookon vagy Instagramon.

Borítókép: kutya Byrd, készítette: Helen Morgan