A mi felelősségünk – Környezeti hatások a családi kutyák elhízásának hátterében

Az elhízás számos genetikai és környezeti tényező összjátékának következtében alakulhat ki, és nem szabad elfelejteni, hogy a családi kutyák esetében a legfontosabb környezeti tényező maga az ember. Mivel a kutyák életének majdnem minden mozzanata, ideértve azokat a tényezőket is, melyek hatással lehetnek a testkondíciójukra, az emberek felügyelete, irányítása alatt áll fontos, hogy megismerjük szerepünket az elhízásukban.

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatócsoportja Pongrácz Péter témavezetésével végzett egy kérdőíves kutatást kutyatartók körében, melyre közel 1500 válasz érkezett. A kérdőívben kíváncsiak voltak a kutya tartási körülményeire, családban betöltött szerepére, a gazdával együtt végzett aktivitásra és együtt töltött időre illetve a gazda etetéssel kapcsolatos szokásaira. Ezeket az adatokat vetették össze a kutyák testkondíciójával, melynek megállapítására egy objektív, tapintásos módszert alkalmaztak.

Kép forrása: Dr.R.Kishore Kumar MVSc.

Számos összefüggést találtak a válaszok segítségével. Az elhízás a leggyakoribb a középkorú vagy idősebb kutyák esetében, semmilyen sportot nem végeznek, és kevés időt töltenek a gazdával közös aktivitással. Az elhízás már napi egy óra közös aktivitás, vagy akár hobbi szinten űzött kutyás sport esetén is ritkábban fordul elő, mint azoknál, akik ennél kevesebb időt töltenek aktívan a gazdájukkal és semmilyen sportot nem űznek.

Az etetés módja is kapcsolatba hozható a kutyák testkondíciójával: táppal és ételmaradékkal etetés esetén is az elhízás gyakoribb volt. Ennek oka lehet, hogy a gazdák nem megfelelően mérik ki a táp mennyiségét, esetleg nem jutnak hozzá a jó minőségű tápokhoz azok ára miatt. Emberi maradék esetén valószínű, hogy egyáltalán nem mérik az adott ételből a kutya számára szükséges mennyiséget, illetve összetételt.
Ezzel szemben azon a kutyák között, akik akár részben nyers táplálékot kaptak (konkrét étrendtől függetlenül) jóval ritkábban jelent meg a túlsúlyos állapot.

Étellel kapcsolatos viselkedési problémák, mint például az étellopás vagy túlevés, nem mutattak összefüggést elhízással. Meglepő módon ennek pontosan az ellentéte volt tapasztalható: normál és alultáplált állatok esetén gyakrabban jelentek ezek a viselkedési jellemzők, főleg olyan esetekben, amikor a gazda nem étel jellegű jutalmazást használ tanítás alatt. Ezen felül ezek a viselkedési problémák gyakran mutatkoztak egyszerre agresszióval és túlzott ugatással.

A kutyák elhízásával kapcsolatos tényezőket ezelőtt magas GDP-jű, átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkező nyugati országokban vizsgálták, ezért érdekes kérdés volt, hogy vajon a különböző gazdasági növekedést mutató országokban kimutatható-e valamilyen különbség az ebek fizikai állapota mögött álló hatások tekintetében. A magyarországi (közép-alacsony GDP-vel rendelkező országi) felméréseik eredményei egybevágnak a már ismert kutatásokkal, ami arra enged következtetni, hogy a családi kutyák elhízásának hátterében álló környezeti hatások nem feltétlenül függenek az ország gazdasági állapotától.

A felmérésből szerzett ismeretek azon felül, hogy összefüggést mutatnak a más országokban készült mérésekkel, számos új információt is szolgáltatnak a kutyák elhízása mögött álló okokról, így hozzájárulhatnak a kóros elhízás megelőzéséhez és kezeléséhez.

Eredeti publikáció:

Orsolya Julianna, T.; Kata, V.; Vanda Katalin, J.; Péter, P. Factors Affecting Canine Obesity Seem to Be Independent of the Economic Status of the Country—A Survey on Hungarian Companion Dogs. Animals 2020, 10, 1267.

https://www.mdpi.com/2076-2615/10/8/1267

Vékony Kata, a tanulmány másodszerzője a cikk témájával bekerült a FameLab tudománykommunikációs verseny magyar döntőjébe.

Gratulálunk Kata és szerzőtársai!