A malacok a kutyákhoz hasonlóan viszonyulnak?
Egy semleges helyzetben a malacok közel azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban a kutyákkal ellentétben önállóan próbálkoznak elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé. A többi között erre mutatott rá az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálata, melyben családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze.
A kutyákról tudjuk, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák?
„Hasonlóan szocializált farkasok és macskák ugyanabban a problémamegoldó helyzetben a kutyáknál kevesebbet kommunikálnak az emberrel, de lehet, hogy ez azért van így, mert a farkasok nincsenek háziasítva, a macska meg nem csoportban élő állatfaj. Egy olyan kutatást terveztünk, amiben egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését tudjuk a kutyáéhoz hasonlítani” – magyarázza Paula Pérez, az ELTE TTK Etológia Tanszék doktorandusza.
A házi sertés törpe változata egyre népszerűbb társállat, és a kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban. Ez az első kutatás, ami családi kutyákat és törpemalacokat hasonlít össze egy problémamegoldó helyzetben.
„A Családi Törpemalac Programot 2017-ben indítottuk az ELTE TTK Etológia Tanszékén. Az állatok családi kutyákhoz hasonló környezetben nevelkednek, ami egyedülálló összehasonlító vizsgálatokhoz teremt alapot e két faj között” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
„A kísérletünkben az úgynevezett megoldhatatlan feladat paradigmát alkalmaztuk, ahol az állat először egy könnyen megoldható feladatot kap. Ez a mi esetünkben egy élelmet tartalmazó doboz kinyitása volt. Aztán néhány próba után a probléma megoldhatatlanná válik, mert a dobozra rázárjuk a tetejét” – foglalta össze a vizsgálat lényegét Pérez.
Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa arról beszélt, hogy amikor az állatok a dobozzal először üresen, élelem nélkül találkoztak, a malacok és a kutyák hasonló mértékben mutattak ember felé irányuló viselkedéseket.
„A különbségek akkor lettek szembetűnőek, amikor jutalomfalatot tettünk a dobozba, és izgalmas kihívás lett kinyitni azt. A malacok ezt kezdettől fogva gyorsabban oldották meg, talán a jobb manipulációs képességüknek köszönhetően. Majd amikor megoldhatatlanná vált a feladat, a kutyák a korábbihoz képest többet fordultak az ember felé. Ezzel szemben a malacok kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutattak, viszont a kutyáknál kitartóbban próbálkoztak a doboz kinyitásával, ami az önálló problémamegoldásra való hajlamukat tükrözheti” – magyarázta a kutató.
„A két faj között talált hasonlóságok azt mutatják, hogy az emberrel való kommunikálásra való képesség mindkét fajban hasonlóan jelen van – foglalta össze az eredményeket Pérez. „A viselkedésbeli különbségek hátterében a fajspecifikus sajátosságok állhatnak. A kutyák természetes módon jobban függnek és együttműködőbbek az emberrel, ami megmagyarázza, miért sikeresebbek más fajokhoz képest a velünk való kommunikációs interakciók létesítésében.”
A tanulmányt az Animal Cognition c. folyóirat közli, “Who turns to the human? Companion pigs’ and dogs’ behaviour in the unsolvable task paradigm” címmel. Szerzők: Paula Pérez Fraga, Gerencsér Linda, Lovas Melinda, Újváry Dóra és Andics Attila. A kutatás támogatói: NKFIH, MTA Lendület Program, ELTE.
Videóabsztrakt a kutatásról:
Link az angol nyelvű video absztrakthoz: https://www.youtube.com/watch?v=PfMeP2rHmV4