Félelem vs. frusztráció

2018.09.19.
Félelem vs. frusztráció

Félelem vs. frusztráció: lehetséges faktorok a kutyáknál megjelenő szeparációs viselkedés hátterében

A házikedvencként tartott kutyáknál az egyik leggyakoribb viselkedési probléma a gazdától való elválás során jelentkező stressz tüneteinek megjelenése, mint például a folyamatos ugatás, rombolás, szökési próbálkozás, nyugtalanság, járkálás. Ugyan bizonyos mértékű stressz átélése egyedüllétkor kutyáknál normális, mivel kötődnek gazdájukhoz, azonban gyakran ez olyan súlyossá válik, amely már a kutya és a környezet számára is megterhelő állapot. Mivel állatvédelmi szempontból jelentős kérdés, széleskörűen kutatott, jól ismertek a lehetséges tünetei, a háttérben húzódó okai és rizikófaktorai is, melyek igen változatosak lehetnek. Mégis, az elválás során átélt belső állapotról keveset tudunk. A sokszor említett félelem és szorongás mellett az elválás során fellépő stresszt frusztráció is kiválthatja.

Az ELTE Etológia Tanszékén Dr. Pongrácz Péter témavezetésével Lenkei Rita PhD hallgató arra kereste a választ, hogy vajon a gazda távollétében megélt különböző belső állapotok eltérő tüneteket okoznak-e. Feltételezésük szerint a gazda következetlen viselkedése a kutyája irányába általánosságban lecsökkentheti annak frusztráció-tűrésküszöbét. Ennek oka az lehet, hogy az ilyen kutyák adott szituációkban a gazda ellentétes reakcióival találkoznak. Ez a kutyában bizonytalanságot okoz, ami frusztrációhoz vezet. Ezért a gazdától elválasztva is tüneteiket inkább a frusztráció okozta stressz váltja ki, mint a félelem. A jelenség felderítéséhez a vokalizáció, vagyis az elválás során hallatott hangadások vizsgálata jó lehetőséget nyújt, mivel kellően változatosak és egyszerre csak egy típusuk jelenik meg.

A vizsgálat során a gazdák egy kérdőívet töltöttek ki a kutyájukhoz való hozzáállásukról illetve annak viselkedéséről. A kutyák viselkedésproblémájának tüneteit és mértékét pedig egy kültéri szeparációs helyzet során mérték fel, ahol a gazda egy fánál hagyta kutyáját és el is tűnt a látóteréből, majd 3 perc után tért vissza. A kérdőív és a viselkedési teszt eredményeinek kiértékelése során kiderült, hogy azon gazdák kutyái, akik nem konzekvensek, engedékenyek állataikkal kevesebbet nyüszítettek és inkább ugattak a szeparációs teszt során.

Frusztráció akkor jelenik meg, ha egy forráshoz való hozzáférés akadályozva van, vagy amikor egy előzőleg jutalmazott viselkedéshez kapcsolt újabb jutalmazás elmarad. Míg a nyüszítés inkább a félelem megnyilvánulása, addig a folyamatos ugatás az átélt frusztrációé lehet és a gazda viselkedésének megváltoztatására irányul, vagyis a gazdához, mint forráshoz való hozzáféréshez tett próbálkozásként értelmezhető.

Emellett a táplálékkal kapcsolatos magatartásformák és a szeparáció során fellépő tünetek közötti kapcsolat egy új aspektusát is sikerült megvilágítani, miszerint, a változatos helyzetekben és többet kunyeráló kutyák is hajlamosabbak a tünetekre. Azokra a kutyákra, amelyek intenzíven mutatnak különféle esetekben táplálékkérő magatartást szintén lecsökkent frusztrációs küszöb lehet jellemező, hiszen ilyenkor is a forráshoz való hozzájutás gátolt. A lecsökkent frusztrációtűrés pedig ez esetben is megjelenhet, mégpedig a gazdától való elválás során jelentkező tünetekben.

Referencia (eredeti cikk angol nyelven):

Rita Lenkei, Sara Alvarez Gomez, Péter Pongrácz (2018): Fear vs. frustration – possible factors behind canine separation related behaviour. Behavioural Processes