A Kutya Agy- és Szövetbank társállatként tartott kutyáktól gyűjt és tárol biológiai mintákat azok halála után aktuális és jövőbeli kutatási projektekhez. A felajánlást tehát a kutyák gazdái tudják megtenni, amennyiben ők maguk úgy érzik, ezzel szeretnék támogatni a tudományt, és amennyiben a felajánláshoz szükséges feltételek teljesülnek.

Ahhoz, hogy valaki a Kutya Agy- és Szövetbank számára felajánlhassa kutyája testét annak halála után, az alábbi feltételeknek mindenképpen teljesülniük kell:

• A kutya halála állatorvos által igazolt módon egészségügyi okokra vagy idős korra vezethető vissza és vagy tervezett, állatorvos által végzett eutanázia keretei között történt, vagy pedig igazolhatóan természetes módon, külső beavatkozás nélkül (ez utóbbi esetben kivételt képezhet baleseti halálok, de igazolhatónak kell lennie, hogy véletlen baleset történt).
• A kutyának egy éven belüli érvényes veszettség elleni oltással kell rendelkeznie.
• A felajánló nyilatkozatot hitelesítő állatorvosnak igazolnia kell, hogy a kutya nem szenvedett olyan fertőző betegségtől, mely embert is fertőzhet.

Ezen kívül fontos, hogy amennyiben lehetséges, a felajánlás szándékát a kutya gazdája előre jelezze a Szövetbank felé. A felajánlási szándék előzetes jelzése ezen az űrlapon keresztül lehetséges: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfOHYMqc4DaWwOHZM9PP5tn1KeZ0LqgyUg8IfEORmDL
G0EOSg/viewform

A szándéknyilatkozat kitöltése semmilyen kötelezettséget nem jelent a gazdára nézve, tehát dönthet úgy, hogy mégsem ajánlja fel kutyája testét a Szövetbank részére.

A felajánlások fogadása előzetes tervezést igényel, emiatt a váratlanul érkező felajánlásokat az esetek jelentős részében sajnos el kell utasítanunk. Ebből kifolyólag a természetes halálok, illetve baleseti ok miatt életüket vesztő kutyák felajánlását is korlátozottan tudjuk fogadni. Ugyanakkor igyekszünk a lehető legrugalmasabban reagálni, amennyiben ilyen megkeresés érkezik hozzánk. 

Szintén fontos, hogy mivel elsősorban molekuláris vizsgálatok történnek a Szövetbank által gyűjtött mintákon, így a mintákat a kutya halála utáni pár órán belül szükséges megfelelő módon stabilizálni, máskülönben a molekulák jelentős része elbomlik. A kutya halála után történő megkeresésre, felajánlási szándékra csak a legritkább esetben tudunk igent mondani.

A felajánlásra szánt kutyák fajtája, kora és egészségügyi állapota szintén befolyásoló tényező lehet abból a szempontból, hogy fogadni tudjuk-e a felajánlást. Ennek oka, hogy a Szövetbank elsősorban aktuálisan futó, vagy a közeljövőre tervezett kutatási projekteket képes támogatni, és ezek esetében gyakran meghatározott, hogy milyen típusú kutyáktól származó biológiai mintákra van szükség.

Jelenleg elsősorban az alábbi szempontoknak megfelelő kutyák esetében tudjuk vállalni a felajánlás fogadását és a biológiai minták kutatási célú felhasználásra való eltárolását:

• Ősi típusú fajták, például japán spiccek, szánhúzók, basenji és más hasonló, keveset ugató fajták. 
• „Wolfdog” fajták, például Csehszlovák vagy Saarloosi farakskutya. 
• Rövid fejű („brachycephal”) fajták. 
• Időskori demencia tüneteit mutató kutyák.
• Fiatal (4-5 évesnél fiatalabb, pl. balesetben elhunyt) kutyák fajtától függetlenül.

Mi történik a fejalánlást megelőzően?

Miután a gazda kitöltötte a felajánlási szándéknyilatkoztatot, a Szövetbank munkatársai felveszik vele a kapcsolatot. A további lépések egyeztetése aszerint történik, hogy mikor várható az altatás. Tudjuk, hogy ez nagyon nehéz időszak egy gazdi számára, így igyekszünk az egyeztetést és kommunikációt is ennek megfelelő figyelmességgel végezni.

A felajánláshoz érdemes az állatorvossal / állatorvosi rendelővel is előre felvenni a kapcsolatot és tájékoztatni a felajánlási szándékról, valamint arról, hogy a felajánlási nyilatkozatot neki is hitelesítenie kell.

A felajánlás

Ahhoz, hogy a Szövetbank fogadni tudja a felajánlást, ki kell tölteni a felajánlási nyilatkozatot (nem azonos a szándéknyilatkozattal!), melynek három példányából egyet a gazda, egyet az állatorvos, egyet pedig a Szövetbank őriz meg. Fontos, hogy az altatást követően a nyilatkozat alján az állatorvosnak is ki kell töltenie a rá vonatkozó mezőket és aláírással / pecséttel hitelesítenie kell a dokumentumot.

A kutya testét az előzetesen egyeztetett időpontban (ez célszerűen rögtön az eutanáziát követő időpont) a Szövetbank munkatársa veszi át a szükséges dokumentumokkal együtt (felajánló nyilatkozat és adott esetben hamvasztási nyilatkozat, melyet lejjebb említünk).

A mintavétel után

Miután a Szövetbankban megtörtént a kutatáshoz használható biológiai minták gyűjtése, a kutya földi maradványait olyan módon kezelik, mint ahogyan abban az esetben történik, ha a gazda az altatást követően az állatorvosra bízza a test elszállíttatását. Ugyanaz a hivatásos cég vesz részt a folyamatban, biztosítva ezzel a megfelelő hivatalos és technikai kereteket.

Lehetőség van egyedi hamvasztást igényelni. Ebben az esetben a gazdának ki kell töltenie a hamvasztási nyilatkozatot. Érdemes a kiválasztott hamvasztó céggel előre egyeztetni az eljárás díját és átfutási idejét illetően. Ebben az esetben a mintavételt követően a Szövetbank munkatársai a hamvasztási nyilatkozatban megjelölt cég munkatársának adják át az adott kutya testét, mely így egyedi hamvasztásra kerülhet és a hamvakat a cég már a gazdával kötött megállapodás alapján juttatja vissza a gazdához.

Projektek

Hangadásra való hajlam genetikai háttere:

Ez a kutatási project egy lengyel kutatócsoporttal való együttműködés keretei között fut. A kutatás célja annak megismerése, hogy vajon az ősi típusú, keveset ugató kutyafajták és a modernebb, sokat ugató kutyafajták agyában eltérő módon működnek-e a FOXP néven ismert mester szabályozó gének. A FOXP géncsalád tagjai olyan „transzkripciós faktor” fehérjéket kódolnak, melyek nagyon sok más gén kifejeződését szabályozzák, ezáltal központi szerepük van az egyedfejlődés különböző lépéseiben és egyes szervek kialakulásában. Más fajokban már ismert, hogy a FOXP gének aktivitási mintázata összefügghet a hangadással az idegrendszeri pályák fejlődésének meghatározásán keresztül.

Rövidfejű kutyák vizsgálata:

Ez a kutatási projekt a Társállat Kutatócsoport keretein belül fut és célja, hogy jobban megértsük, vajon a rövidfejűségre való szelekció hatással van-e a kutyák idegrendszerének működésére, akár molekuláris szinten is. Ez a feltevés egyrészt arra alapul, hogy sok esetben a szelekciós folyamat eredményeként előtérbe kerülő génvariánsok olyan változásokat eredményeznek a genetikai hálózatokban, melyek az arckoponya hosszának alakulásán kívül más hatással is bírhatnak (pleiotrópia a jelenség neve). Másrészt a rövidfejű kutyák esetében az agy alakja a koponya formájának változása miatt is módosul, és elképzelhető, hogy ennek hatásai is tetten érhetőek molekuláris szinten.

Időskori demencia vizsgálata:

Ez a projekt a Szenior Családi Kutya Program során megkezdett kutatások folytatásaként immár célzottan az időskori demencia vizsgálatával foglalkozik. A kutyákat az emberekhez hasonlóan sújthatja az öregedés előrehaladásával jelentkező és súlyosbodó demencia, mely előrehaladott állapotban komoly viselkedésváltozáshoz vezethet, megnehezítve ezzel mind a kutya, mind gazdája életét. Ezt az emberi Alzheimer kórhoz hasonló kórképet a kutyák esetében angolul Canine Cognitive Dysfunction Syndrome néven említik, ennek rövidítését – CCD vagy CDS – gyakran használjuk magyar leírásokban is. A Kutya- Agy és Szövetbankba érkező felajánlásokon keresztül olyan információhoz juthatunk a CCD molekuláris hátteréről, ezáltal a patológiás elváltozást okozó folyamatokról, melyhez más módon nem férhetnénk hozzá.

1. Garamszegi, L., Kubinyi, E., Czeibert, K., Nagy, G., Csörgő, T., Kolm, N., Evolution of relative brain size in dogs - no effects of selection for breed function, litter size or longevity, Evolution (2023)
2. Kovács, T., Szinyákovics, J., Billes, V., Murányi, G., Varga, V., Bjelik, A., Légrádi, Á., Szabó, M., Sándor, S., Kubinyi, E., Szekeres-Paracky, C., Szocsics, P., Lőke, J., Mulder, J., Gulyás, B., Renner, É., Palkovits, M., Gulya, K., Maglóczky, Z., Vellai, T., A conserved MTMR lipid phosphatase increasingly suppresses autophagy in brain neurons during aging, Scientific Reports (2022)
3. Sándor, S., Urfer, S., Kubinyi, E., Toward establishing a worldwide net of canine biobanks, Aging-Us 14(6), 2436–2437. (2022)
4. Sándor, S., Jónás, D., Tátrai, K., Czeibert, K., Kubinyi, E. Poly(A) RNA sequencing reveals age-related differences in the prefrontal cortex of dogs. GeroScience, 44, 1269–1293. https://doi.org/10.1007/s11357-022-00533-3 (2022)
5. Urfer, S.R., Darvas, M., Czeibert, K., Sándor, S. Promislow, D. E. L., Creevy, K. E., Kubinyi*, E., Kaeberlein*, M. Canine Cognitive Dysfunction (CCD) scores correlate with amyloid beta 42 levels in dog brain tissue. GeroScience, 43:2379–2386. https://doi.org/10.1007/s11357-021-00422-1. *These authors jointly supervised this work. (2021)
6. Sándor, S., Czeibert, K., Salamon, A., & Kubinyi, E. Man’s best friend in life and death: scientific perspectives and challenges of dog brain banking. GeroScience, 43:1653–1668. https://link.springer.com/article/10.1007/s11357-021-00373-7 (2021)
7. Sándor, S., Tátrai, K., Czeibert, K., Egyed, B., & Kubinyi, E. (2021). CDKN2A gene expression as a potential aging biomarker in dogs. Frontiers in Veterinary Science, 8, 348. https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2021.660435/full, 10.3389/fvets.2021.660435
8. Czeibert, K., Sommese, A., Petneházy, Ö., Csörgő, T., Kubinyi, E., Digital Endocasting in Comparative Canine Brain Morphology, Frontiers In Veterinary Science (2020)