Kutyafajták összehasonlító etológiája

Kutyafajták összehasonlító etológiája - mindenkit érdekel, de hogyan érdemes kutatni?

Amikor egy konferencián kutyás kísérletről ad elő egy kutató, szinte biztos, hogy a hallgatóságtól kapott egyik első kérdés az lesz "És a fajta nem számított az eredményeknél?" Ez is jól példázza, hogy minden érdeklődőt élénken foglalkoztat, hogy vajon az egymástól küllemben erősen eltérő kutyafajták viselkedésében is ki tudunk-e mutatni jellegzetes eltéréseket. Azaz... a választ mindenki tudni véli: a fajták viselkedése minden bizonnyal eltérő kell, hogy legyen, hiszen sokukat teljesen más feladatok elvégzésére tenyésztették ki.

Az utóbbi évtizedekben nagyon sok kutatót foglalkoztatott a kutyafajták viselkedésének különféle szempontok szerinti összehasonlítása. Mivel ezek a vizsgálatok jelentősége mind tudományos, mind alkalmazott területeken jelentős lehet, nem beszélve a társadalmi érdeklődésről, érdemes egy kicsit "szétnézni és rendet tenni" a módszerek között, hogy vannak-e olyan eljárások, melyeket követendőként emelhetünk ki etológusok számára. 

Az Etológia Tanszék kutatói, Pongrácz Péter és Dobos Petra pontosan erre a feladatra vállalkoztak, a Biological Reviews folyóiratban frissen megjelent összegző tanulmányukban. Közel száz, kutyafajták viselkedéses összehasonlításával foglalkozó publikációt kielemezve három alapvető kutatási stratégiára lettek figyelmesek. Ezek elsősorban abban térnek el, hogy a kutatók miként válogatják össze a vizsgálatukhoz használt fajtákat. Az úgynevezett kényelmi mintavétel során az adott helyen és időben leggyakoribb (népszerű) fajták kerülnek terítékre. A rokonsági alapú mintavételnél a cél a viselkedés olyan összehasonlítása, ahol a kutyafajták közötti közelebbi vagy távolabbi rokonságnak tulajdonítanak döntő hatást. Végül a funkcionalitás alapú összehasonlításnál a fajtákat úgy csoportosítják, hogy az őket kialakító szelekció egyes szempontjai szerint lehessen szétválogatni őket. 

A sok-sok kutatás értékelésekor kiderült, hogy mind a három kutatási stratégiának megvannak az előnyei és a gyengeségei. Ha etológiai szemszögből nézzük a kérdést, elsődleges fontosságú, hogy a fajták viselkedésének összehasonlításakor biológiailag releváns kérdést tegyünk fel. Ez azt jelenti, hogy legyen előzetes elképzelésünk arról, hogy az egyes fajtáktól milyen viselkedésre számítunk és főleg: miért lenne ez a viselkedés előnyös az adott kutyák szempontjából az adott helyzetben. Mindezt figyelembe véve, Pongrácz Péter és Dobos Petra azt emelték ki, hogy lehetőleg leszármazási vagy funkcionális szelekciós alapú vizsgálatokat célszerű tervezni, mert ezeknél nagyobb eséllyel sikerülhet biológiailag releváns hipotéziseket felállítani a várható eredményeket illetően. További fontos tanulsága a nagylélegzetű összegző tanulmánynak, hogy a kutatóknak ügyelni kell a kutyafajták megfelelő arányára a mintában: előnyös, ha minél nagyobb számú fajtát tesztelnek, és ezek közül egyik sincs aránytalanul túlreprezentálva az alanyok között.

Pongrácz P, Dobos P. (2024). Behavioural differences and similarities between dog breeds: proposing an ecologically valid approach for canine behavioural research. Biological Reviews, doi.10.1111/brv.13128

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/brv.13128