Kutyaszemélyiség és dominancia – távoli, de mégis összekapcsolódó fogalmak
A dominancia, rangsor, hierarchia fogalmak definíciója, illetve használata az utóbbi évtizedekben sokszor heves vitákat kavart nemcsak a kutyatartók és kiképzők, hanem a viselkedéskutatók körében is. Eme kifejezések természetesen leginkább az együtt élő kutyák csoportját kívülről megfigyelő ember számára fontosak – azaz amikor a látható jelenségből szeretnénk következtetni a folyamatot működtető hatásokra. Ugyanakkor az egyes kutyák közötti interakciók hajtóereje jóval egyszerűbb komponensekből áll: erőviszonyok, motiváció, illetve a korábbi tapasztalatokból történő tanulás. A kérdés tehát az, hogy van-e létjogosultsága az egyesek szerint pusztán a megfigyelő dolgát egyszerűsítő, de a tényleges történéseket feltáratlanul hagyó fogalmak használatának?
A helyzetet nehezíti, hogy a dominancia szó például mást jelent az etológiában, mást a humán-pszichológiában és szociológiában, és igazából kicsit mást a köznyelvben is. Míg emberek esetén a „dominancia” személyiségjegyként is felfogható, az etológiában kizárólag szociális kapcsolatok minőségjelzőjeként helyes a használata.
Mivel az értelmezési ellentét elsősorban a tudományterületek között található, etológusként nem tisztünk igazságot tenni a vitában. Habár a mi értelmezésünk szerint a dominancia nem tartozik az egyed személyiségjegyei közé, viszont az joggal feltételezhető, hogy a viselkedést nagyban befolyásoló személyiség a kutya-kutya interakciók lezajlására, kimenetelére – azaz a dominanciára is hatni fog. Tágabb értelemben pedig a csoport tagjainak személyiségjegyei illetve az ezek közötti különbségek bizonyosan hatással vannak a páros interakciók által felépített rangsorra és az egyes kutyák ebben elfoglalt helyére. Jelen vizsgálatunkat ezekre a feltételezésekre alapoztuk.
Egy nagyszabású online kérdőíves vizsgálatot indítottunk, melyet a közösségi médián angol és magyar nyelven is terjesztettünk, melynek három fő része a kutya alapvető (demográfiai) adataira (ivar, kor, stb…), az együtt élő kutyák közötti, dominanciával összefüggésbe hozható interakciókra (erőforrás birtoklás, konfliktusok kimenetele, stb…) és az egyes kutyák személyiségére (a Big Five személyiséget vizsgáló kérdőívvel) kérdezett rá. A kitöltés egyetlen feltétele egynél több kutya együttélése volt az adott háztartásban, azonban az elemzéseknél az egy évnél fiatalabb kutyákat kihagytuk, hiszen mind a személyiség, mind a szociális viselkedés még erőteljesen változhat kölyökkorban.
Összesen 1082 kitöltést dolgoztunk fel, és érdekes eredményekre jutottunk. A Canine Big Five öt személyiségjegyet vizsgál, ezek az Nyíltság/Energikusság, Barátságosság/Kedvesség, Megbízhatóság, Neuroticizmus/Zaklatottság és a Nyitottság/Intelligencia (a személyiségjegyek leírása a honlapunk – https://socialdogs.elte.hu – „Eredmények” menüjében részletesen látható). Ebből az öt személyiségjegyből négy mutatott szignifikáns összefüggést a kutyák közötti interakciókból számolt ún. „dominancia pontszámmal”, ami gyakorlatilag az egyes kutyák otthoni rangsorban elfoglalt helyét jelzi.
Úgy tűnik, hogy az extrovertáltabb, megbízhatóbb és nyitottabb kutyák általában magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg a barátságosság negatív összefüggést mutatott a dominancia pontszámmal. Érdekes még emellett az életkor hatása, ahol a korábbi vizsgálatokhoz hasonló eredményt kaptunk: az idősebb kutyák nagyobb eséllyel dominánsak. Tudjuk, hogy a személyiség fokozatosan változhat az életkorral, ezért ellenőriztük, hogy az eredményeink az életkortól függetlenüll is megállják-e a helyüket. Azt találtuk, hogy a nyíltságra és nyitottságra az életkor negatívan hat, azaz pont fordított az összefüggés, mint ezen személyiségjegyek és a dominancia között. A barátságosság az életkorral és a dominancia pontszámmal azonos irányú összefüggésben állt (az idősebb kutyák kevésbé barátságosak, a barátságos kutyák alacsonyabb rangúak).
Azt is megnéztük, hogy a gazda véleménye a kutyái rangsorban elfoglalt helyéről mennyire egyezik meg a szociális viselkedések alapján számolt pontszámmal. Ehhez a kérdőívben elhelyeztünk egy olyan kérdést, ahol egyszerűen rákérdeztünk, vajon a gazda szerint az adott kutya a domináns-e. Azt találtuk, hogy szignifikáns korreláció van a gazda véleménye és az általunk számított pontszám között, azaz a gazdák viszonylag jól meg tudják figyelni a kutyáik közötti hierarchiát.
Vizsgálatunk alátámasztotta azt a feltételezést, miszerint a kutya személyiségjegyei között nincs meghatározó szerepe egy különálló „dominancia” tulajdonságnak. A személyiségjegyek kialakításában számos nem versenyhelyzeten alapuló tulajdonság is részt vesz a kutya esetében. Ugyanakkor a z emberrel a családban együtt élő kutyák személyisége komplex kapcsolatban van a csoportban kialakuló hierarchiával és az egyes kutyák abban elfoglalt helyével. További vizsgálatokat érdemel annak kiderítése, hogy a személyiségjegyek és a rangsorban elfoglalt pozíció között milyen oksági kapcsolatok lehetnek.
Vékony, K., Prónik, F. & Pongrácz, P. (2022). Personalized dominance – a questionnaire-based analysis of the associations among personality traits and social rank of companion dogs. Applied Animal Behaviour Science, 247, DOI: 10.1016/j.applanim.2022.105544
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0168159122000028