Szociális dinamika – Rangsoron innen és túl

2024.03.04.
Szociális dinamika – Rangsoron innen és túl
“Az én kutyám nagyon domináns!” –  gyakorta hallani efféle kijelentéseket a kutyakedvelők körében. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói többek között a családi kutyák viszonyrendszereit, hierarchiáját is vizsgálják, amihez új módszert fejlesztettek. Eredményeik az Animal Cognition folyóiratban jelentek meg.

Fontos hangsúlyozni, hogy a  “dominancia” értelmezése pszichológiai és etológiai értelemben eltérnek,  , vagyis, míg a humánpszichológiában a dominancia inkább egyfajta egyedre jellemző személyiségvonás, az etológiában a domináns pozíció csak úgy értelmezhető, mint az erőforrásokért folytatott vetélkedésben rendszerint nyertes egyed által megszerzett rang. 

Mindez viszont furcsán értelmezhető a családi kutyák viszonylatában, akiknek nincs szükségük erőforrásért versenyezni, hiszen gazdájuktól mindent megkapnak. Ezek fényében felmerülhet a kérdés, vajon ők alakítanak-e ki rangsort , és ha igen, ugyan miért van erre szükségük?

Korábbi vizsgálatok feltártak csoportosan élő kutyák körében az alá- és fölérendeltségre utaló viselkedésformákat és ezekre épülő kapcsolatrendszereket. 

“Családi kutyák esetében találtunk olyan jeleket, miszerint a gazdájuk által feltételezett rangjuk összefüggésben áll bizonyos jellemvonásokkal. További vizsgálatainkból kiderült, hogy az alá- illetve fölérendelt kutyák olyan helyzetekben is másként viselkedhetnek, amelyek nem tartalmaznak versenyhelyzetet: például amikor egy másik kutyától, vagy éppen egy embertől kellett tanulniuk. Mindez arra utal, hogy a kutyák közötti rangsorviszonyokat igenis fontos lehet kutatni” – mondta Vékony Kata doktorandusz, a tanulmány első szerzője a kutatás kezdeteiről.

A családi kutyák közötti rangsor kutatása azonban sokkal nehezebb annál, mint azt gondolnánk. A kutatók nem tölthetnek heteket a kiszemelt gazdák otthonában, hogy az esetlegesen előforduló, versengéshez köthető és a rangsorra utaló viselkedéseket megfigyeljék. Emiatt váltak népszerűvé a kérdőíves módszerek, ahol a gazdáktól gyűjtött információ alapján állapítják meg, melyik lehet a magasabb vagy épp alacsonyabb rangú eb. A kérdőíves módszerek megbízhatósága azonban mindig vet fel kételyeket.

Új vizsgálatukban ezért

előbb kifejlesztették az úgynevezett DRA-Q nyolckérdéses módszert,

melyben a mindennapos gyakorlatban megfigyelhető viselkedések alapján a gazdák a rang három dimenzióját jellemezhették: formális rang a behódoló viselkedések alapján; kompetitív rang az erőforrások körüli viselkedések alapján; és vezetés/csoportvédelem jellegű rang. A kérdésekre adott válaszokból minden kutyára kiszámolták a ’rangsor-pontszámot’. Ugyanakkor továbbra is kérdés maradt, hogy ez a pontszám mennyire tükrözi az együtt élő kutyák közötti dominancia viszonyokat. Ennek eldöntésére újabb vizsgálatot végeztek. 

Két viselkedéstesztet végeztek el azokkal a kutyapárokkal, melyeknél a gazdák korábban kitöltötték a rangsorról szóló kérdőívet. A „Játékbirtoklás” és “Üdvözlés” tesztek eredményeit összevetették a korábban kapott pontszámokkal.

Az eredmények megerősítették, hogy az általuk fejlesztett kérdőív biológiailag releváns módon írta le a kutyák közötti rangsorviszonyokat. 

A magasabb összpontszámú kutyák, valamint a háromféle rangsor-jellegből kettőben magasabb pontot elérő egyedek a “Játékbirtoklás” teszt során eldobott labdát és élelemmel töltött játékot előbb szerezték meg, és tovább birtokolták, mint az alacsonyabb rangú kutyák. Érdemes megjegyezni, hogy a „Játékbirtoklás” teszt során egyszer sem figyeltünk meg összezördüléseket a résztvevő kutyák között, ami a rangsor agressziócsökkentő szerepét erősíti meg. 

Az „Üdvözlés” tesztben a magasabb rangsor pontszámú kutyák kevesebb behódoló viselkedést mutattak (pl. a másik kutya szájának nyaldosása), és két rangsor-összetevő esetén is a magasabb részpontszám előrevetítette a több domináns viselkedés megjelenését (pl. a másik kutya „fölé állást”).

“Vizsgálatunk alátámasztotta, hogy a DRA-Q kérdőív alkalmas nemcsak az alá- és fölérendelt kutya beazonosítására, hanem kvantitatív jellegéből adódóan nagyobb kutyacsoportoknál is alkalmazható a rangsor-viszonyok jellemzésére, valamint a rangviszonyok egyértelműségének leírására” - mondta Vékony Kata

Az eddigi etológiai vizsgálatok más fajoknál már kimutatták, hogy a hierarchiában elfoglalt pozíció komplex tényezőkön múlik, melyek nem függetlenek egymástól, de nem is teljesen átfedők. 

“Jelen munkánk megmutatta, hogy a családi kutyák esetében is hasonló a helyzet. A különféle rangsor-jellemzők más és más szituációkban juthatnak érvényre. A tanulság az, hogy míg a rangsor valóban hasznos leírója lehet a kutyák viselkedésének bizonyos helyzetekben, a dominancia, avagy rang nem feltétlenül egy „mindent vagy semmit” tulajdonság, amivel mindent és bármit magyarázhatunk a kutyák magatartásával kapcsolatban” - összegezte az eredményeket Pongrácz Péter, a kutatás vezetője. 

A viselkedéstesztek részletei
A „Játékbirtoklás” egy kültéri teszt volt, ahol a gazdának egyszerre kellett elengedni a két kutyát, mihelyt a kísérletvezető könnyedén eldobott egy labdát, vagy más esetekben egy eledellel töltött játékot. Fontos, hogy a helyzetet úgy alakították ki, hogy az ne apportírozásra emlékeztessen – nem akartak ugyanis túlságosan játék- vagy feladatszerű szituációt teremteni. A videófelvételek alapján vizsgálták, hogy melyik kutya szerzi meg először a labdát/játékot, illetve melyikük birtokolja azt az adott próba végén.
Az „Üdvözlés” teszt a gazda otthonában zajlott. Itt a gazda maga vette videóra, amint az egyik kutyával hazaérkezik egy rövid sétát követően, és a másik, otthonmaradó kutyával találkoznak. A videó alapján itt a két kutya viszontlátás során mutatott viselkedéseit elemezték.