Buksi és a Szenior Családi Kutya Program

Sárrétudvaron, a Sárréti Pegazus Lovarda és Vendégházban él egy idős kutya, Buksi, aki az elmúlt hónapokban egyre nagyobb érdeklődésnek örvend mind a média, mind a kutatók körében. Buksi 26 éves. Furcsa érzés belegondolni, hogy itt ez a kutya, aki már 3 éve élte vígan mindennapjait, mikor én a világra érkeztem. Ő hazánk - de talán a világ - legidősebb, élő, ismert kutyája. Aki nem hiszi, járjon utána.

Az emberek legjobb barátai, a kutyáink egyre hosszabb kort élnek meg. Mivel társállatként tartjuk őket, ugyanazok a környezeti tényezők érik őket, mint minket, embereket, így az emberi öregedésnek kiváló modellállatai. Eddig az öregedés következtében megjelenő betegségeket laboratóriumi beagle populációkon vizsgálták, a júniusban indult Szenior Családi Kutya Program kutatócsoportja ezzel szemben családi kutyákon vizsgálja ezeket a tüneteket. A program több mint száz idősödő kutya életét követi négy éven át. A kutatásban való részvétel egyetlen feltétele a 8 éves kor elérése. Az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértésén kívül a projekt a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbításához is hozzájárul.

A kutatócsoportot sokféle ember színesíti: etológusok, genetikusok, biokémikusok, állatorvosok és szakdolgozók mind azon dolgoznak, hogy megfejthessék a „sikeres” öregedés titkát. A sikeres öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem befolyásolja negatívan az életminőséget. A fő cél egy olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A kutatás vezetője, Dr. Kubinyi Enikő, a program megvalósításához az Európai Kutatási Tanács Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.

Buksi hírére a kutatócsoport tagjai már több alkalommal ellátogattak Sárrétudvariba. Az idős kutyától vér- és nyálmintát vettek, valamint különböző viselkedésteszteket végeztek vele, hogy felmérjék állapotát.

Dr. Kubinyi Enikő és Szabó Dóra Buksival

A viselkedésteszteket Szabó Dóra, PhD hallgató végezte. Dóra jelenleg az idős kutyák számára kialakított Komplex Élmény Programmal foglalkozik. A program célja az idős kutyák szellemi és fizikális állapotának javítása, ehhez a kutyák és gazdáik ingyenes kutya-fitness és/vagy elmetréning foglalkozásokon vesznek részt három hónapon át, heti rendszerességgel. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy milyen hatással van az idős korban elkezdett, rendszeres szellemi és fizikai kihívás az egészségesen öregedő kutyák állapotára. A programba folyamatosan lehet jelentkezni!

Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője, Buksiról: „Boldogan, kiegyensúlyozottan él. Nagyon szeret enni, nyers csirkenyesedéket kap, jó nagy adagot, minden reggel. Naponta többször körbejárja a lovardát, megjelöli a fontos helyeket. Télen-nyáron kint alszik egy védett zugban egy szőnyegen, ha még nagyobb kényelemre vágyik, befekszik az istállóban a szénába. A lovakat okosan elkerüli, de emberektől nagyon szívesen veszi a simogatást. Életében először volt rajta hám, meg se kottyant neki, szépen ment a pórázon, és gyönyörűen dolgozott a viselkedéstesztekben a húsért, kisebb pihenőkkel két órán át, pedig nem ismert minket. Nagyon jó állapotban van szellemileg és fizikailag egyaránt és még barátságos és nyugodt is. Különleges kutya.”

Buksi és más matuzsálem korú kutyák nagyon fontosak a kutatás számára. Az ő genomi DNS-ük ugyanis segíthet megállapítani, hogy vajon mely gének játszanak szerepet abban, hogy egy kutya ilyen különlegesen hosszú kort élhet meg. Buksihoz hasonlóan idős kutyából kevés akad, de szerencsénkre tudomást szereztünk Kedvesről is, aki idén éppen 22. születésnapját ünnepelte az ócsai Szent Ferenc Állatotthonban. Sándor Sára, genetikus és Dr. Gerencsér Linda, állatorvos nyár elején meglátogatták Kedvest, hogy vért vehessenek tőle a genomi DNS-vizsgálathoz. Sajnos Kedves már nem érhette meg az újabb látogatást, mert július végén, a nagy hőségek idején eltávozott közülünk. De vérével értékes örökséget hagyott hátra a tudomány számára.

Sándor Sára a matuzsálem projektről : „Egészen szerencsés véletlen, hogy Buksiról és Kedvesről éppen abban az időszakban jelentek meg hírek különböző médiumokban, amikor a Szenior Családi Kutya Program elindult az ELTE Etológia Tanszékén. Mi egyből felfigyeltünk erre a két kutyára. Nagyon ritka ugyanis, hogy egy kutya 20 évnél tovább éljen, sőt, nagytestűeknél már a 16 évesnél idősebb egyed is különlegesnek számít. Azok a kutyák, akik átlépik ezeket a határokat, már igazi matuzsálemnek tekinthetők. Ők tiszteletre méltó koruk mellett genetikai örökségük miatt is komoly megbecsülés tárgyai a tudomány számára, és mi szerettük volna kiaknázni a Buksiban és Kedvesben rejlő lehetőséget. Arról van szó, hogy mivel az öregedés egy nagyon soktényezős folyamat, amit egyaránt befolyásolnak környezeti tényezők és genetikai adottságok, ezért nem könnyű ezek hatásait egymástól elválasztva vizsgálni. A mi célunk az, hogy jobban megértsük a várható élettartamot és az egészséges öregedést befolyásoló genetikai variánsokat, de ehhez fel kell ismernünk őket abban a komplex rendszerben, melyben számos nem-genetikai tényező is van. Ebben segítenek azok a kutyák, akiknek a genetikai állománya nagyobb valószínűséggel tartalmaz hosszú életet támogató génváltozatokat, mint más kutyáké. Ha elindulunk például egy kutyafajta átlagos életkorától, és megnézzük, hogy az egyedek hány százalékának élettartama haladja meg ezt a kort, azt fogjuk látni, hogy egyre kevesebb lesz a túlélők száma, ahogy növeljük az évek számát. Ez természetes dolog. Ami fontos, az az, hogy felfelé haladva az átlagos életkoron túl, statisztikailag egyre növekszik a genetikai tényezők aránya a környezeti tényezőkhöz képest. Ezért olyan fontosak a nagyon idős kutyák! Mivel Buksi és Kedves minden ismert fajtára jellemző várható élettartamot jóval meghaladó kort élt meg, ezért esetükben nagyon bízunk a genetikai háttér kiemelt szerepében. A vérből, amit tőlük gyűjtöttünk, először a teljes genomot leolvasó módszerrel („újgeneráció szekvenálás”) keresünk rájuk jellemző génvariánsokat. Mivel azonban nagyon sok, az öregedést nem befolyásoló génben is fogunk ilyen egyedi különbségeket találni, ezért az igazi „matuzsálem” gének azonosítása további lépéseket igényel majd. A bonyolult statisztikai elemzéshez további nagyszámú idős kutya DNS-ére lesz még szükségünk, így ezúton is várjuk gazdáik jelentkezését a Szenior Családi Kutya Programban való részvételre! Náluk már nem szükséges, hogy matuzsálem-korú négylábúról legyen szó, elég, ha jelenlegi életkora pár évvel meghaladja a fajtájára jellemző várható élettartamot. Természetesen keverék kutyákat is várunk, esetükben közepes- nagytestű kutyákat 14-15 év felett, kisebb testű kutyákat pedig 18-20 év felett tudunk bevenni a program genetikai részébe.”

A Szenior Családi Kutya Program munkatársa vagyok én is. A legidősebb kutya, akivel személyesen találkoztam - és volt szerencsém többször is - a 16 éves Ali. Az öreges mozgás és az érzékszervi problémák ellenére Ali még mindig egy jó kiállású, jó kedélyű kutya. A vizsgálatokon ügyesen dolgozott, imádnivaló öregúr.

Az én beagle kutyám, Tony júliusban töltötte a hetet, úgyhogy fél év múlva ő is bővíti már az idős kutyák körét. Remélem a projekt segíteni fog abban, hogy tartalmas, egészséges, hosszú idős kort biztosíthassak majd számára.

Bognár Zsófia