Frusztrált, félénk vagy fóbiás a kutya? Nem mindegy, ha egyedül marad
Sok kutyatartó számára ismerős a többnyire csak „szeparációs szorongás” néven emlegetett problémás viselkedés. Egyes tanulmányok szerint a kedvtelésből tartott kutyák legalább egyharmadára jellemző, hogy nehezen viselik, ha egyedül hagyja őket a gazdájuk, aminek változatos jeleit adhatják: vonyíthatnak, ugathatnak, nyugtalanul és hosszasan téblábolhatnak a lakásban. Súlyosabb esetekben rombolhatják a berendezést, be is piszkíthatnak. Mindez egyszerre áldatlan állapot és komoly jóléti probléma a kutya, a gazda és sokszor a szomszédok számára is.
A szeparáció során jelentkező, imént említett megnyilvánulásokat gyakran egységes, különálló viselkedés-problémaként tárgyalják és kezelik. Ma már azonban egyre több arra utaló bizonyítékunk van, miszerint egyes kutyákban különféle okokra vezethető vissza a kialakulása, és a fentebb is említett sokféle tünet a kiváltó tényezők függvényében specifikusan jelentkezhet az egyedül hagyott kutyáknál. Az Etológia Tanszéken Lenkei Rita és Pongrácz Péter kutatásaiból korábban kiderült, hogy a gazdák szerint szeparációs viselkedésproblémában szenvedő kutyák egyedül hagyva sokkal többet és hamarabb nyüszítenek, mint a gazda szerint normális viselkedésű kutyák. Egy másik tanulmányukban azt találták, hogy a következetlen gazdák kutyáira egyedül hagyva inkább jellemző az ugatás, mint a következetes gazdák kutyáira.
Legújabb, a Scientific Reports-ban most megjelent publikációjukban (https://rdcu.be/cyAUv) az ELTÉs kutatók azt vizsgálták, hogy a szeparáció során a kutyát motiváló, feltételezések szerint eltérő belső állapotok vajon összekapcsolhatók-e egyes jellegzetes szeparációs viselkedésformákkal. Abból indultak ki, hogy amikor egy kutya egyedül marad, többféle negatív belső állapot is befolyásolhatja a viselkedését. Elképzelhető, hogy egyes kutyákban a szorongás, félelem, sőt, a pánik jelei mutatkoznak; míg másoknál elsősorban a gazdától való elválás okozta frusztráció dominálhat. Hogy ezekre a gyanítható összefüggésekre fény derüljön, az új vizsgálathoz 56 családi kutyát teszteltek le egy rövid, mindössze pár perces beltéri szeparációs helyzetben. A kutyákat a gazda egyedül hagyta a kísérleti helyiségben, ahol csak egy szék, illetve a kutya póráza maradt erre az időre, miközben a kutya viselkedését videóra vették. Ugyanezekről az alanyokról a gazdák egy kérdőívet is kitöltöttek, amiben olyan mindennapos helyzetekre vonatkozó kérdések szerepeltek, melyekből a kutya félelemre, illetve frusztrációra való hajlamosságára lehetett következtetni.
Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a szeparációs helyzetben mutatott viselkedésformák szoros összefüggésben állnak a kutya egyéb szituációkban megnyilvánuló félénkségével, illetve frusztrációtűrésével. Azok az alanyok, amelyek különféle helyzetekre a gazda szerint félelemmel reagálnak, a szeparáció során sokat nyüszítettek, viszont nem annyira ugattak. A félelmi reakciókkal rokon, ám súlyosabb, sztereotipikusabb pánikreakciókban megnyilvánuló, fóbiás kutyák a szeparációs helyzetben a nyüszítés mellett aktív kijutási kísérleteket is tettek – pl. felágaskodtak az ajtóra és nyugtalanul fel-alá járkáltak. Ugyanakkor teljesen másként viselkedtek azok a kutyák, amelyek a kérdőív alapján „követelőzőnek” minősíthetünk – ezek inkább ugattak és az ajtót kaparták. A követelőző viselkedés közeli kapcsolatban áll a frusztrációtűréssel – ha a kutya nem éri el azt, amit szeretne, könnyen frusztrálttá válhat.
A tanulmány elsőként szolgál kísérletes bizonyítékkal arról, hogy a szeparációs helyzetben eltérően viselkedő kutyák egyéb helyzetekben megmutatkozó viselkedései is eltérőek lehetnek. A mindennapi életben előforduló szituációk kérdőíves feltérképezésével sikerült a frusztráció, félelem és fóbiás rettegés belső állapotait összekapcsolni az egyedül hagyott kutyák viselkedési mintázataival, ami a jövőben segíthet abban, hogy ha egy kutya esetében gondok mutatkoznak az egyedüllét során, személyre szabott megoldásokkal próbáljuk orvosolni a helyzetet.
Lenkei, R., Faragó, T., Bakos, V., & Pongrácz, P. (2021). Separation-related behavior of dogs shows association with their reactions to everyday situations that may elicit frustration or fear. Scientific reports, 11(1), 1-13. https://rdcu.be/cyAUv