Kerülnél velem? – Nos, ez a kutyafajtától függ!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének új kutatása kimutatta, hogy a kutyák nem ugyanúgy profitálhatnak egy ember „segítő akcióját” megfigyelve a klasszikus V-alakú kerítésnél történő kerülési feladatban.

Akiknek ismerős az etológiai konferenciák világa, azok jól tudják, hogy egy kutyák viselkedésről szóló tanulmány bemutatása után az első (vagy legalábbis a második) kérdés a közönségtől ez lesz: „És megvizsgálták, hogy a kutyák fajtája hatással volt-e az eredményekre?”

Ez tulajdonképpen nem meglepő, hiszen a legtöbb ember ismeri a kutyafajták százainak elképesztő változatosságát, amelyek nemcsak megjelenésükben, hanem viselkedésükben is különböznek egymástól.

Természetes, hogy a terrierek másképp viselkednek, mint a huskyk; és a border collie-k is más preferenciákat mutatnak, mint a pointerek, és így tovább. Természetesen számos olyan kísérlet van, amelyben az etológusok jelentős fajták közötti különbségeket találtak. De a szociális tanulás, vagyis a mások viselkedésének megfigyelésén keresztül történő tanulás képessége érdekes kivétel maradt, egészen mostanáig. Bár a kutyák köztudottan kitűnően képesek tanulni más kutyáktól, és ami még fontosabb, az embertől is, ám a több mint két évtizede tartó vizsgálatok során ezen jelentős tulajdonságuk makacsul független maradt a fajtájuktól.

Most az „Animals” című folyóiratban nemrég megjelent új tanulmányukkal az Etológiai Tanszék kutatói kimutatták, hogy egyes kutyafajták a jelek szerint érzékenyebbek az ember viselkedésére, mint más fajták, mely segít javítani teljesítményüket egy egyébként nehéz térbeli problémamegoldó feladatban: egy akadály megkerülésében. Dr. Pongrácz Péterhez, aki az elmúlt két évtizedben számos úttörő kísérletet végzett kutyákkal a szociális tanulás kapcsán, csatlakozott az ígéretes egyetemi hallgató, Dobos Petra, akinek az alapszakos diplomamunkája azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy megtalálja a kutyák szociális tanulási képességei mögött rejlő, fajtához kötődő különbségeket.

A két kutató a kutyafajtákat két funkcionális csoportba soroló elvet használta. Eszerint az egyik csoportba tartoznak azon fajták, melyeket arra szelektáltak, hogy gazdájukkal együttműködve dolgozzanak (kooperatív kutyafajták, például terelőkutyák, pointerek, retrieverek), a másikba pedig azok, melyek főként állandó emberi irányítás nélkül dolgoznak (önálló kutyafajták, például terrierek, spicc típusú fajták és nyájőrző kutyák).

Petra közel 100 kutyát tesztelt a jól ismert „V-alakú kerítés kerülés” tesztben. A kutyáknak meg kellett találniuk a jutalmat az átlátszó dróthálós kerítés mögött, ami számukra nehéz feladat - sok kutya nem tudja teljesíteni a kerülést 1 perc alatt, ami egy próba normál időtartama. A kutyákat három egymást követő próbában vizsgálták: vagy minden további segítség nélkül (kontroll csoport); vagy miután a második és harmadik próba előtt láthatták, ahogyan Petra a kerítés körül sétál, és bemutatja, hogyan kell a kerülést végrehajtani. Az eredmények áttekintésekor kiderült, hogy az önálló és a kooperatív fajták egyformán sikertelenek voltak a kontroll kondícióban, ami nem meglepő eredmény, tekintve, hogy a kutyák számára általában mennyire nehéz ez a feladat. Kiderült azonban, hogy amikor segítséget kaptak és megfigyelhették a demonstrátor viselkedését, a kooperatív munkakutya fajták egyértelmű előnyben voltak. Az önállóan dolgozó társaikkal ellentétben a kooperatív kutyák gyorsabban teljesítették a soron következő kerüléseket az alap (első) próbához képest. Az önállóan dolgozó kutyák viszont nem kerültek gyorsabban, annak ellenére, hogy a kerítés megkerülését bemutató demonstrációt nekik is biztosították.

„Az eredmény szépsége abban rejlik, hogy nem találtunk olyan kutyafajtát, amely különösen tehetséges lenne a szociális tanulásban” - mondta Dr. Pongrácz, a kutatás vezetője. „A tesztekhez összeállított csoportjaink több, egymással nem rokon kutyafajtából álltak, melyek a kutyák genetikai fáján egymástól távoli ágakon helyezkednek el. Így eredményeink rávilágítanak a funkcionális fajtaszelekció szerepére: ez valószínűleg a kutyák azon képességeire irányult, amelyek fokozzák az emberi viselkedés iránti figyelmet és érdeklődést.” - tette hozzá. Petra a beszélgetést a jövőbeli terveikre vonatkozó megjegyzéssel zárta: „Természetesen nagyon sok mindent kell még feltérképezünk, például azt, hogy a kooperatív és önálló kutyák egyformán érdekesnek tartják-e a figyelemfelhívó szavainkat. Még az is kiderülhet akár, hogy a kooperatív fajtákat jobban vonzza az emberi bátorítás!”

Link: https://www.mdpi.com/2076-2615/13/12/2001