NEUROETOLÓGIAI KUTATÓCSOPORT

A Neuroethology of Communication Lab kutatócsoportot 2017-ben hozta létre Andics Attila az ELTE TTK Biológiai Intézetének Etológia Tanszékén, az MTA Lendület program támogatásával. A Lendület-projekt (Összehasonlító agyi képalkotás emlősökben) során kutyák és törpemalacok emberekkel való kommunikációját vizsgáltuk viselkedéses és agyi képalkotásos módszerekkel. Kutatásaink célja az volt, hogy jobban megértsük a biológiai és kulturális evolúció szerepét az emberi nyelvi kompetencia és az ezt támogató szociális-kognitív képességek kialakulásában. 

A kísérletek többek között kitértek a családban élő állatok szóértésére, beszédhang- és beszélőfeldolgozására, tágabban értelemben vett szociális érzékenységére (pl. arcfeldolgozás) és képességeire (pl. infravörös-érzékelés), melyeket agyi képalkotó módszerek segítségével vizsgáltunk. A kutatócsoport által végzett egyedülálló malac-kutya összehasonlító viselkedéses kísérletek pedig a két faj emberekkel való kommunikációs képességeit vetették össze, például azt vizsgálták, hogy a kutyák vagy a malacok érzékenyebbek az emberi jelzésekre vagy kezdeményeznek többször interakciót az emberrel. 

2020-ban Andics Attila elnyerte (az oldal alján, a legördülő menüben) az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) Starting Grant pályázatának támogatását. A Voice and speech perception across mammals: a comparative study of humans, dogs and pigs (VOIMA) c. projektje 1,9 millió euró összegű támogatásban részesült. A 2021-től az ELTE TTK Biológiai Intézetének Etológia Tanszékén induló VOIMA projekt szervesen épül a Lendület-projekt eredményeire. Fókuszában azok az emberre jellemző, a beszédfeldolgozás szempontjából fontos agyi specializációk állnak, amelyek más főemlősöknél nem figyelhetők meg. A VOIMA projekt arra keresi a választ, hogy vajon ezek az agyi specializációk valóban kizárólag az embernél alakultak ki, vagy a beszéd megjelenésének következtében jelentek meg, újrafelhasználva már létező agyi folyamatokat az új cél érdekében. A feltételezés az, hogy ha újrafelhasználás történt, akkor az emberi hang és beszéd feldolgozását segítő hasonló agyi specializációk kialakulhattak olyan fajokban is, amelyek környezetében szintén megjelent és fontossá vált az emberi beszéd. 

A VOIMA projekt három fő pillérre épül: egyfelől a korábbi kutatásokat kibővítve azt vizsgálja, hogy a fajtársak hangja, az emberi hangok és a beszéd agyi feldolgozása elkülönül-e egymástól a kutyáknál, malacoknál és embereknél. Másfelől azt tárja fel, hogy ezek a fajok hasonló hatékonysággal ismerik-e fel a hangadó egyedi azonosítását, illetve belső állapotának felismerését lehetővé tevő jeleket, ha azok fajtársuktól, vagy ha másik fajtól származnak. Végül pedig az evolúciós változások és az egyedfejlődés szerepének megértése érdekében különböző kutyafajták agyi anatómiáját és mechanizmusait fogják összehasonlítani, valamint újszülött kutyáknál, farkasoknál, házi sertéseknél és vaddisznóknál fogják nyomon követni az emberi hangra és beszédre való érzékenység kialakulását.