Alfa Generáció Labor

Alfa Generáció Kutatócsoport

Alfa Generáció Labor

Az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor a gyerekek és a digitális világ kapcsolatát kutatja tudományos módszerekkel.
Felnövekvőben van egy újabb generáció (a 2010 óta született Alfa generáció), akik már az anyatejjel szívják magukba a digitális tudást, és gyakran előbb tanulnak meg érintőképernyőt használni, mint járni. Vajon milyen változásokat hoz ez magával a gyerekek gondolkodási, érzékelési, tanulási vagy akár mozgási képességeire nézve? Nagyon keveset tudunk még ezekről a változásokról, melyek nagy valószínűséggel új kihívásokat támasztanak majd a pedagógusok, és persze a szülők felé is. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói ezért úgy döntöttek, hogy a világon az elsők között elkezdik kutatni az Alfa generáció digitális eszköz-használatát és ennek hatását gondolkodási és társas képességeikre.

Kapcsolat:

Aktuális kutatásaink

Mobil-szokások és készségmérés

Kutatásunk célja, hogy gyerekek mobileszköz (okostelefon, tablet) használati szokásait, valamint gondolkodásbeli és társas készségeit felmérjük és nyomon kövessük. A gyerekek mobileszköz használati szokásainak felmérése kérdőíves formában történik, melyet a szülő online tölt ki. A gyerekek játékos felmérését online videóhívással egybekötve végezzük.

A 3 videóhívással történő játékos felmérés között kb. 6-6 hónap telik el. Háromhavonta kérjük a szülőket, összesen 5 kérdőív kitöltésére. Így kb. másfél év alatt hosszútávú és átfogó képet kapunk a gyerekek digitális eszköz használati szokásainak, valamint gondolkodásbeli és társas készségeinek összefüggéseiről.

Pályázati forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, OTKA PD 134984

Alfi, a gyerekbarát mobil

Alfi egy élőlényszerűen viselkedő fejlesztő applikáció, amely játékaival különböző készségeket (pl. memória, logika) fejleszt, miközben a szülőnek is segít szabályozni a gyermek digitális aktivitását, például időlimitiek beállításával (Alfiról részletesebben itt olvashat: https://www.alfageneracio.hu/kutatasok/jo-mobil/).

Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ha a kifejlesztett applikációnak valamilyen személyiséget adunk, pozitívabb hatást érünk-e el, azaz jobban fejleszti-e a gyermekek társas és gondolkodási készségeit és facilitálja az offline és társas tevékenységeket. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy akkor pozitívabb-e a változás, ha az applikációnak egy bizonyos személyisége van (pl. társaságkedvelő), vagy ha a gyermek személyiségéhez illeszkedik a személyisége (pl. társaságkedvelő gyermek többet fejlődik az applikáció használatától, ha Alfi személyisége is társaságkedvelő).

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított alapból (OTKA K 135478), az ELTE 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00004 azonosítószámú pályázat keretében meghirdetett Proof of Concept pályázatból, valamint a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium pályázat keretében valósul meg.

Érdekel a kutatás »

Mesék és kreativitás

Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a digitális mesekönyvek vizuális megjelenítésének mértéke (azaz mennyi rajzot vagy animációt tartalmaz a könyv), illetve az, hogy a szülő vagy a digitális eszköz olvassa fel a mesét (tehát társas kontextusban zajlik-e a meseolvasás), hogyan befolyásolja a gyerekek kreativitását és fantáziáját.

A teszt során a gyerekek a szülővel egy mesét hallgatnak/néznek meg, melyet vagy a szülő olvas fel nekik, vagy az eredeti rajzfilm hangja. A mesékben szereplő képek és animációk mennyisége véletlenszerűen változik. A mesenézés előtt és után játékos feladatokkal mérjük fel a gyermekek kreativitását és képzelőerejét (rajzos, gondolkodós, ötletelős feladatok), a szülők pedig addig kitöltenek egy rövid kérdőívet.

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított alapból (OTKA PD 134984), valamint a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium pályázat keretében valósul meg.

Érdekel a kutatás »

Digitális idő

Korábbi, 2016-os kutatásunk alapján az óvodáskorúak több, mint fele rendszeresen használ valamilyen digitális eszközt (pl. tablet, okostelefon). Vajon ez az arány milyen az iskolások körében, és pontosan mennyi időt töltenek a gyerekek ezekkel az eszközökkel?

A digitális eszközhasználat mérésekor leginkább két módszerre hagyatkozhatunk:  a szülői vagy idősebb gyermek esetén a gyermek beszámolójára, illetve az adott eszköz által rögzített adatokra. Digitális idő című kutatásunk keretében, a minél pontosabb eredményért mindkét forrást felhasználjuk, illetve azt is összehasonlítjuk, hogy a két módszer mennyire hoz hasonló eredményt, vagyis a szülőnek elég jó rálátása van-e a gyermek digitális szokásaira. A kutatás során egy, a háttérben futó alkalmazással mérjük, hogy a gyermek mennyit és milyen időközönként játszik, milyen applikációkat használ. Az eredményeket csoportszinten értékeljük ki, az egyes résztvevőkről nem adunk ki adatokat.

A kutatás még folyamatban van. Ha segítené kutatásunkat részvételével, ezen a linken tud jelentkezni:

Jelentkezés a kutatásra

A részvételt ajándékcsomaggal jutalmazzuk!

A kutatás a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium pályázat keretében valósul meg.

Lezárult kutatásaink

Alfi, a jó mobil

A pro­jekt a Nem­ze­ti Ku­ta­tá­si, Fej­lesz­té­si és In­no­vá­ci­ós Hi­va­tal által biz­to­sí­tott alap­ból va­ló­sult meg. A 3 éves fu­tam­ide­jű ku­ta­tás célja egy olyan gye­re­kek­nek szóló mo­bil­al­kal­ma­zás lét­re­ho­zá­sa, ami ke­re­tek közé szo­rít­ja a túl­zás­ba vitt di­gi­tá­lis esz­köz­hasz­ná­la­tot és kom­pen­zál­ja annak fel­té­te­le­zett ne­ga­tív ha­tá­sa­it.

A ku­ta­tás egyik fő kér­dé­se, hogy va­ló­ban van-e kü­lönb­ség a di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket sokat hasz­ná­ló („kü­tyü­ző”) és az azo­kat egy­ál­ta­lán nem hasz­ná­ló gye­re­kek („nem kü­tyü­ző”) közt, és ez a kü­lönb­ség mi­lyen te­rü­le­te­ket érint pon­to­san pl. kog­ni­tív, ér­zel­mi, szo­ci­á­lis fej­lő­dés.

A ku­ta­tás másik kér­dé­se, hogy ho­gyan lehet a di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket fej­lesz­tés­re hasz­nál­ni. A túl­zás­ba vitt kü­ty­üzés pél­dá­ul el­von­ja az időt tár­sas-kre­a­tív te­vé­keny­sé­gek­től, ami­től ezek­nek a kész­sé­gek a fej­lő­dé­se meg­re­ked­het. Éppen ezért mobil al­kal­ma­zá­sunk se­gít­sé­gé­vel igyek­szünk ösz­tö­nöz­ni az ilyen tí­pu­sú tár­sas te­vé­keny­sé­ge­ket akár egy szü­lő­vel kö­zö­sen ol­vas­ha­tó in­ter­ak­tív mese se­gít­sé­gé­vel, akár pá­ro­san játsz­ha­tó fej­lesz­tő já­té­kok által.

Ér­dek­li az al­kal­ma­zás? »

Készségmérés digitálisan

Ku­ta­tá­sunk célja, hogy már lé­te­ző, a gye­re­kek tár­sas kész­sé­ge­it mérő pszi­cho­ló­gi­ai tesz­tek di­gi­tá­lis vál­to­za­ta­it ki­ala­kít­suk és mér­jük azok hasz­nál­ha­tó­sá­gát, meg­bíz­ha­tó­sá­gát. Ehhez össze­ha­son­lít­juk a tesz­tek ere­de­ti, vi­sel­ke­dé­ses (sze­mé­lyes meg­je­le­nés­sel, szó­ban, a ku­ta­tást végző je­len­lé­té­vel fel­vett) és di­gi­tá­lis (ott­hon, érin­tő­kép­er­nyős esz­kö­zön el­vég­zett) vál­to­za­ta­i­nak ered­mé­nyét.

A tesz­tek ilyen módon ki­ala­kí­tott di­gi­tá­lis vál­to­za­tai le­he­tő­vé te­szik, hogy a jö­vő­ben könnyen, gyor­san, sze­mé­lyes meg­je­le­nés nél­kül le­hes­sen mérni a gye­re­kek tár­sas kész­sé­ge­it, ami­nek pl. a ví­rus­hely­zet vagy más té­nye­zők okoz­ta hely­hez kö­tött­ség ese­tén nagy je­len­tő­sé­ge van. A tesz­tek érin­tő­kép­er­nyős vál­to­za­tai a tu­do­mány és az al­kal­ma­zott te­rü­le­tek (p. egész­ség­ügy, pe­da­gó­gia) szá­má­ra is nagy le­he­tő­sé­get je­len­te­nek, hi­szen al­kal­ma­sak nagy mennyi­sé­gű adat gyűj­té­sé­re, a gye­re­kek kész­sé­ge­i­nek (vagy éppen kész­ség hi­á­nyá­nak) szű­ré­sé­re és a fej­lő­dés nyo­mon­kö­ve­té­sé­re.

A ku­ta­tás két OTKA pá­lyá­zat ke­re­té­ben (K 135478, PD 134984), az ELTE 2019-1.2.1-EGYE­TE­MI-ÖKO-2019-00004 azo­no­sí­tó­szá­mú pá­lyá­zat ke­re­té­ben meg­hir­de­tett Proof of Con­cept pá­lyá­zat­ból, va­la­mint a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mes­ter­sé­ges In­tel­li­gen­cia Nem­ze­ti La­bo­ra­tó­ri­um pá­lyá­zat ke­re­té­ben va­ló­sul meg.

Digitális gyerekek Magyarországon - 2022

Vajon hány ma­gyar gyer­mek hasz­nál di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket? Tud­juk meg együtt!

Ku­ta­tá­sunk­ban sze­ret­nénk fel­mér­ni, hogy 2022-ben mi­lyen arány­ban hasz­nál­nak di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket (tab­let/mobil) a 0-8 év kö­zöt­ti gye­re­kek, il­let­ve mi­lyen di­gi­tá­lis szo­ká­sa­ik van­nak. A kér­dő­ív ki­töl­té­se után a részt­ve­vők azon­na­li vissza­jel­zést kap­nak arról, hogy 2016-os fel­mé­ré­sünk alap­ján a gyer­mek kor­osz­tá­lyá­ban mi volt a jel­lem­ző, il­let­ve a ku­ta­tás le­zá­rá­sa után a friss ada­tok­ból is kül­dünk vissza­jel­zést.

Adat­ke­ze­lé­si tá­jé­koz­ta­tó

Mi történik 6 perc játék után? - A digitális játékok hatása a figyelemre

Egy ko­ráb­bi ku­ta­tá­sunk­ban azt az ered­ményt kap­tuk, hogy a mo­bil­esz­kö­zö­ket sokat hasz­ná­ló óvo­dás gye­re­kek a ti­pi­kus­tól el­té­rő fi­gyel­mi mű­kö­dést mu­tat­nak. A most be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő ku­ta­tá­sunk­ban azt vizs­gál­tuk, hogy vajon tény­leg a di­gi­tá­lis esz­kö­zök hasz­ná­la­ta okoz­za-e ezt az el­té­rést, vagy­is di­gi­tá­lis esz­kö­zö­kön való játék után más min­tá­za­tot mutat-e a gye­re­kek fi­gyel­me, mint egy ha­gyo­má­nyos játék után. To­váb­bá azt is vizs­gál­tuk, hogy a di­gi­tá­lis já­té­kok se­bes­sé­ge be­fo­lyá­sol­ja-e a fi­gyel­mi mű­kö­dést - egy lassú vagy egy gyors játék után kü­lön­bö­zik-e a gye­re­kek fi­gyel­mi tel­je­sít­mé­nye. A ku­ta­tás során három cso­por­tot hoz­tunk létre a 4-6 éves részt­ve­vők­ből (össze­sen 56 fő): két cso­port a fi­gyel­met mérő teszt előtt egy di­gi­tá­lis já­ték­kal ját­szott (las­sú­val vagy gyors­sal), míg a másik cso­port egy ha­gyo­má­nyos já­ték­kal. A di­gi­tá­lis játék egy egy­sze­rű tab­le­tes játék volt, ahol a fel­fe­le szál­ló lu­fi­kat kel­lett ujjal ki­puk­kasz­ta­ni. Ennél a fel­adat­nál az egyik cso­port­ban las­san száll­tak a lufik, a má­sik­ban gyor­san. A ha­gyo­má­nyos játék jel­le­gé­ben ha­son­ló volt a lufis já­ték­hoz: itt a fel-fel­buk­ka­nó va­kon­do­kat kel­lett ujjal vissza­nyom­kod­ni a he­lyük­re. Mind­két játék 6 per­cig tar­tott.

A fi­gyel­mi teszt során össze­tett alak­za­to­kat lát­tak a gye­re­kek (pl. kis na­pocs­kák­ból álló hó­em­bert). A teszt egy ré­szé­ben vagy a kis alak­za­tok­ra (lo­ká­lis vagy rész­le­tek­re irá­nyu­ló fi­gye­lem), vagy a nagy alak­za­tok­ra (glo­bá­lis, vagy­is az egész­re irá­nyu­ló fi­gye­lem) kel­lett fi­gyel­ni (ezek vol­tak az ún. sze­lek­tív fi­gyel­mi hely­ze­tek), il­let­ve olyan része is volt a teszt­nek, ami­kor mind­két alak­za­tot (kicsi, nagy) egy­szer­re kel­lett fi­gyel­ni, ez volt az ún. meg­osz­tott fi­gyel­mi hely­zet. A gye­re­kek­nek egy adott gom­bot kel­lett meg­nyom­ni akkor, ha na­pocs­kát lát­tak (cél­in­ger), míg ha az nem volt a képen, akkor egy má­si­kat.

Az ered­mé­nyek sze­rint a meg­osz­tott fi­gyel­mi hely­zet­ben a di­gi­tá­lis já­té­kok után a gye­re­kek akkor tel­je­sí­tet­tek job­ban, mikor a rész­le­tek szint­jén je­lent meg a cél­in­ger, míg a ha­gyo­má­nyos játék után in­kább akkor vol­tak ügye­seb­bek, mikor az egész­le­ges alak­zat­nál je­lent ez meg. A fi­gyel­mi teszt­nél a ti­pi­kus mű­kö­dés az utób­bi, vagy­is egy kép­ből könnyeb­ben és gyor­sab­ban dol­go­zunk fel egész­le­ges in­for­má­ci­ó­kat, és las­sab­ban a rész­le­te­ket. Az ered­mé­nyek alap­ján azon­ban úgy tűnik, hogy már 6 perc di­gi­tá­lis játék is képes ezen vál­toz­tat­ni, és in­kább a rész­le­tek felé tolja el a fi­gyel­met. Ezt a ha­tást ma­gya­ráz­hat­ja az, hogy a mobil/tab­let ki­jel­ző­jén szin­te sosem lá­tunk egész­le­ges képet, ál­ta­lá­ban to­vább kell gör­get­nünk ahhoz, hogy be­lás­suk a tel­jes képet, il­let­ve a di­gi­tá­lis fe­lü­le­tek ren­ge­teg apró, fi­gye­lem­fel­hí­vó in­for­má­ci­ót tar­tal­maz­nak, ami szin­tén a rész­le­tek­re fó­kusz­á­ló fi­gyel­met erő­sít­he­ti. A já­té­kok se­bes­sé­gé­vel kap­cso­lat­ban azt kap­tuk, hogy a lassú és a ha­gyo­má­nyos játék után a sze­lek­tív fi­gyel­mi hely­zet­ben job­bak vol­tak a gye­re­kek, mint a meg­osz­tott fi­gyel­mi hely­zet­ben - ami a ti­pi­kus je­len­ség ennél a teszt­nél - , míg a gyors játék után egy­for­mán tel­je­sí­tet­tek a sze­lek­tív és a meg­osz­tott fi­gyel­mi hely­zet­ben . Ez az ered­mény je­lent­he­ti azt, hogy a gyors di­gi­tá­lis játék fej­lesz­ti a fi­gye­lem meg­osz­tá­sá­nak ké­pes­sé­gét, de azt is, hogy ront­ja a sze­lek­tív fi­gyel­met, vagy­is azt, hogy ki tud­juk szűr­ni a nem lé­nye­ges in­for­má­ci­ó­kat. Mind­ez ma­gya­ráz­ha­tó azzal, hogy a di­gi­tá­lis tér­ben ál­ta­lá­ban egy­szer­re sok min­den­re kell fi­gyel­nünk,, ne­he­zebb egy va­la­mi­re fó­kusz­ál­ni a sok inger kö­zött. A hosszú távú ha­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban iz­gal­mas kér­dés, hogy vajon mit von maga után a fi­gye­lem tar­tós meg­vál­to­zá­sa. Át kell ala­kí­ta­ni az ok­ta­tá­si rend­szert? Több olyan mun­ka­hely­re lesz szük­ség, ami az ana­li­ti­kus, rész­le­tek­re irá­nyu­ló fi­gyel­mi stí­lus­nak ked­vez? Ezek­re a kér­dé­sek­re egy­elő­re nehéz vá­la­szol­ni, de abban majd­nem biz­to­sak le­he­tünk, hogy a di­gi­tá­lis esz­kö­zök ha­tá­sa alól nem von­hat­juk ki ma­gun­kat- mi, fel­nőt­tek sem, de a gye­re­kek kü­lö­nö­sen.

Autizmus és ADHD felismerés okoseszközökkel

A je­len­tős nem­zet­kö­zi ha­tá­sú, ki­emel­ke­dő ered­mé­nye­ket elért ku­ta­tó­cso­por­tok­nak szánt spe­ci­á­lis tá­mo­ga­tás (OTKA-KH pá­lyá­zat) ke­re­té­ben va­ló­sult meg két­éves fu­tam­ide­jű ku­ta­tá­sunk, mely­nek címe “A fej­lő­dé­si za­va­rok korai fel­is­me­ré­se és kész­ség­fej­lesz­tés egy moz­gás­ra ösz­tön­ző és au­to­ma­ti­kus moz­gás­elem­ző mobil-al­kal­ma­zás­sal”.

A pro­jekt célja olyan moz­gás­ra ösz­tön­ző és moz­gás­elem­ző játék fej­lesz­té­se okos­te­le­fon­ra és oko­sórá­ra, mely amel­lett, hogy segít ki­kü­szö­böl­ni a gye­re­kek moz­gás­hi­ány­ból adódó egész­ség­ügyi prob­lé­má­it, egy­út­tal le­he­tő­vé teszi bi­zo­nyos fej­lő­dé­si za­va­rok ko­ráb­bi, au­to­ma­ti­zált azo­no­sí­tá­sát. Az au­tiz­mus spekt­rum za­var­ral (ASD) és fi­gye­lem­hi­á­nyos-hi­per­ak­ti­vi­tás za­var­ral (ADHD) élő gye­re­kek moz­gá­sa ugyan­is eltér a ti­pi­ku­san fej­lő­dő gye­re­ke­ké­től, így le­het­sé­ges, hogy a moz­gás­szen­zo­rok ada­ta­it elem­ző szoft­ver (ta­nu­ló al­go­rit­mus) se­gít­sé­gé­vel ta­lál­ha­tók olyan moz­gás­jel­lem­zők, ame­lyek által be lehet jó­sol­ni, hogy egy gye­rek érin­tett-e va­la­me­lyik fej­lő­dé­si za­var­ban. Ez által ko­ráb­bi és au­to­ma­ti­zált di­ag­nó­zis vál­hat le­he­tő­vé, így a gye­re­kek ál­ta­lá­nos kész­ség­fej­lesz­té­se is ko­ráb­ban meg­kez­dőd­het, ami bi­zo­nyí­tot­tan jobb ered­mé­nyek­hez és élet­mi­nő­ség­hez vezet. A játék arra is al­kal­mas lesz, hogy az érin­tett gye­re­kek moz­gá­sát fej­lessze, ami pedig egyéb kész­sé­gek fej­lő­dé­sét is maga után vonja.

A ku­ta­tás adat­gyűj­té­si sza­ka­sza le­zá­rult, je­len­leg az ada­tok elem­zé­se zaj­lik. Ennek első sza­ka­szá­ban be­ta­ní­tot­tuk a gépi ta­nu­ló prog­ra­mot a gye­re­kek által vég­zett kü­lön­bö­ző tí­pu­sú moz­gás­for­mák (pl. bé­ga­ug­rás, mac­kó­já­rás, könyv la­poz­ga­tás, épí­tő­koc­ká­zás, stb.) fel­is­me­ré­sé­re. Ezek adják majd az ala­pot a moz­gás­fej­lesz­tő és moz­gás­elem­ző játék el­ké­szí­té­sé­hez. A moz­gás­for­mák gépi fel­is­me­ré­se ki­fe­je­zet­ten si­ke­res volt, így a ké­szü­lő játék fel tudja majd is­mer­ni, hogy a gye­rek jól haj­tot­ta-e végre a kért moz­gást és vissza­jel­zést tud adni neki erről, ez­ál­tal fej­leszt­ve a gye­rek moz­gá­sát.

A kö­vet­ke­ző sza­kasz­ban pedig a gépi ta­nu­ló prog­ra­mot arra ta­nít­juk be, hogy is­mer­je fel, hogy a kü­lön­bö­ző moz­gás­for­mák ti­pi­ku­san fej­lő­dő, au­tiz­mus­sal vagy ADHD-val élő gye­rek­től szár­maz­nak. Ennek a ki­vi­te­le­zé­se je­len­leg még zaj­lik.

A mobilozás hatásai a gyerekekre

A mo­bil­esz­kö­zök hasz­ná­la­tá­nak ha­tá­sa óvo­dás­ko­rú gye­re­kek kog­ni­tív ké­pes­sé­ge­i­re

Ku­ta­tá­sunk célja az volt, hogy meg­vizs­gál­juk, van-e kü­lönb­ség a di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket (okos­te­le­fon, tab­let) gyak­rab­ban hasz­ná­ló, va­la­mint az ilyen esz­kö­zö­ket nem hasz­ná­ló, óvo­dás­ko­rú gye­re­kek kü­lön­bö­ző kész­sé­ge­i­ben.

Könnyű ke­zel­he­tő­sé­gük miatt ugyan­is az érin­tő­kép­er­nyős mo­bil­esz­kö­zö­ket (okos­te­le­fon, tab­let) a gye­re­kek egyre töb­bet és egyre fi­a­ta­labb kor­ban hasz­nál­ják. Ezek az esz­kö­zök más jel­le­gű képi és tak­ti­lis (érin­té­si) in­ger­lést nyúj­ta­nak, mint a ha­gyo­má­nyos já­té­kok, és hasz­ná­la­tuk időt vesz el más te­vé­keny­sé­gek­től (pl. a tár­sas kap­cso­la­tok­tól, a közös já­ték­tól, a moz­gás­tól, stb), így be­fo­lyá­sol­hat­ják az ér­tel­mi, ér­zé­ke­lé­si kész­sé­gek és a moz­gás fej­lő­dé­sét.

A vizs­gá­lat során 4,5 és 6 év kö­zöt­ti gye­re­ke­ket vizs­gál­tunk, 20 mobil-hasz­ná­ló és 20, mo­bilt nem hasz­ná­ló gye­re­ket. A gye­re­kek­nek já­té­kos fel­ada­to­kat ad­tunk, ami­vel mér­tük a fi­gyel­mi kész­sé­ge­i­ket és olyan tár­sas kész­sé­ge­ket, mint a mások pers­pek­tí­vá­já­nak meg­ér­té­se vagy ér­zel­me­ik­nek fel­is­me­ré­se.

Ered­mé­nye­ink sze­rint a mobil-hasz­ná­ló gye­re­kek­nek ne­he­zeb­ben megy az, hogy meg­ért­sék mások né­ző­pont­ját, mint az ilyen esz­kö­zö­ket nem hasz­ná­ló kor­tár­sa­ik­nak. Ez ami­att lehet, mert a mobil/tab­let hasz­ná­la­ta el­ve­szi az időt a tár­sas te­vé­keny­sé­gek­től és a szim­bo­li­kus vagy sze­rep­já­ték­tól, me­lyek nél­kü­löz­he­tet­le­nek ahhoz, hogy ezek a tár­sas kész­sé­gek meg­fe­le­lő­en fej­lőd­je­nek.

Ezen kívül azt ta­lál­tuk, hogy a sokat mo­bi­lo­zó gye­re­kek más­faj­ta fi­gyel­mi fel­dol­go­zást mu­tat­nak, mint a nem mo­bi­lo­zó gye­re­kek, vagy mint a ti­pi­kus­nak mond­ha­tó fel­dol­go­zá­si mód. Míg ál­ta­lá­ban az em­be­rek­re (gye­re­kek­re és fel­nőt­tek­re egy­aránt) az jel­lem­ző, hogy ha meg­fi­gye­lünk va­la­mit, akkor elő­ször az egész alak­za­tot vesszük szem­ügy­re és csak utána me­gyünk bele a rész­le­tek­be, addig úgy tűnik, hogy a mobil-hasz­ná­ló gye­re­kek in­kább a rész­le­te­ket fi­gye­lik meg elő­ször. Ez az el­té­rés ami­att lehet, mert a di­gi­tá­lis kép­er­nyő­kön ál­ta­lá­ban nem lát­juk egy­szer­re az egész képet: gör­get­ni, la­poz­ni kell ahhoz, hogy be­lás­suk azt. Ez pedig arra tré­nin­gez­he­ti az agyun­kat, hogy in­kább a rész­le­tek­re fi­gyel­jünk.

Digitális Gyerekek

A szü­lőt utá­noz­za a gye­rek, ami­kor kü­tyü­zik? -
Di­gi­tá­lis esz­kö­zök hasz­ná­la­ta 0-7 év kö­zöt­ti gye­re­kek­nél, és a szü­lők ha­tá­sa a hasz­ná­lat­ra

1270 szülő meg­kér­de­zé­sé­vel ké­szí­tet­tünk fel­mé­rést arról, hogy a 7 év alat­ti gye­re­kek mennyit, mi­kor­tól és ho­gyan hasz­nál­ják a mo­bil­te­le­font és a tab­le­tet.

Vizs­gá­la­tunk­ban rá­kér­dez­tünk arra is, hogy a gye­rek mi­lyen te­vé­keny­sé­ge­ket szo­kott vé­gez­ni az esz­kö­zön, ho­gyan sa­já­tí­tot­ta el eze­ket a te­vé­keny­sé­ge­ket és mi­lyen gyak­ran hasz­nál­ja a tab­le­tet vagy a mo­bilt.

Arra is kí­ván­csi­ak vol­tunk, hogy a szü­lők sze­rint a di­gi­tá­lis esz­kö­zök hasz­ná­la­tá­nak van-e po­zi­tív vagy ne­ga­tív ha­tá­sa a gye­re­kek­re; ko­ráb­ban jobb-e el­kez­de­ni vagy in­kább minél ké­sőbb; és hogy mennyi­re en­ge­dik a szü­lők a gye­rek­nek a mo­bi­lo­zást/tab­le­te­zést.

Ezen kívül azt is mér­tük, hogy a szülő mennyi­re kö­tő­dik saját mo­bil­te­le­fon­já­hoz, vagy­is pél­dá­ul mennyi­re stresszel, ha nincs nála a te­le­fon­ja.

Már a két­éve­sek fele kü­tyü­zik

A még pub­li­ká­lás alatt levő ku­ta­tá­sunk ered­mé­nyei sze­rint a gye­re­kek egyre ko­ráb­ban és egyre na­gyobb arány­ban hasz­nál­nak di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket. A vizs­gált kor­osz­tály 44%‑a hasz­nál rend­sze­re­sen tab­le­tet vagy mo­bilt, át­la­go­san napi fél órát. 2 éves kor­tól már a gye­re­kek fele kü­tyü­zik, a 4 év fe­let­ti gye­re­kek­nél pedig ez az arány már 60%.

Fon­tos, hogy már az 1 és 2 év kö­zöt­ti­ek­nek is több, mint egy­har­ma­da hasz­nál­ja eze­ket az esz­kö­zö­ket, ami azért lé­nye­ges, mert ekkor az agy még na­gyon plasz­ti­kus, fej­lő­dés­ben van, tehát az ekkor ért él­mé­nyek­nek nagy ha­tá­sa lehet a gye­re­kek fej­lő­dé­sé­re, akár po­zi­tív, akár ne­ga­tív irány­ban.

Igaz, kö­zü­lük csak min­den má­so­dik hasz­nál­ja ren­del­te­tés­sze­rű­en az esz­közt, a töb­bi­ek in­kább csak fog­dos­sák, nyom­kod­ják, és él­ve­zik, ha a nyom­ko­dás ha­tá­sá­ra fel­vil­lan a kép­er­nyő. A 2 és 3 év kö­zöt­ti­ek ál­ta­lá­ban már ren­del­te­tés­sze­rű­en hasz­nál­ják, azon­ban még in­kább passzív módon, pl. mesét néz­nek vagy be­kap­cso­lód­nak a te­le­fon vagy skype be­szél­ge­té­sek­be. A 4-5 éve­sek egy­har­ma­da vi­szont már ak­tí­van is kü­tyü­zik, pl. ját­szik, ő maga indít el vi­de­ó­kat, fény­ké­pe­zőt vagy videó-meg­osz­tót hasz­nál.

A ku­ta­tás­ból az is ki­de­rül, hogy a gye­re­kek egyre ko­ráb­bi élet­kor­ban kez­dik el hasz­nál­ni a di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket. Míg pél­dá­ul 2013-ban a 2 és 3 év kö­zöt­ti gye­re­kek­nek még csak a 10%‑a mo­bi­lo­zott, addig a mai 2-3 éve­sek­nek már a 40%‑a.

A gye­rek a szü­lőt utá­noz­za

Ku­ta­tá­sunk­ból azt is meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a szülő vé­le­mé­nye a mo­bi­lo­zás­ról, és az, hogy mi­lyen pél­dát mutat, be­fo­lyá­sol­ja, hogy a gye­re­ke mennyit és ho­gyan mo­bi­lo­zik. Azok­nak a szü­lők­nek ugyan­is, akik erő­seb­ben kö­tőd­nek a mo­bil­juk­hoz, a gye­re­kük is töb­bet hasz­nál­ja a di­gi­tá­lis esz­kö­zö­ket. Ez azzal ma­gya­ráz­ha­tó, hogy a gye­re­kek nem csak kész­sé­ge­ket és is­me­re­te­ket ta­nul­nak a szü­le­ik­től, hanem vi­sel­ke­dés­min­tá­kat és ér­ték­ren­det is. Ha egy gye­rek azt látja, hogy a szülő foly­ton mo­bi­lo­zik és ér­zel­mi­leg na­gyon fon­tos szá­má­ra a te­le­fon, akkor a gye­rek is fon­tos­nak tart­ja majd és töb­bet fog fog­lal­koz­ni vele.

Per­sze a mo­bil­juk­hoz job­ban kö­tő­dő szü­lők va­ló­szí­nű­leg töb­bet is en­ge­dik a gye­re­kü­ket mo­bi­loz­ni, és po­zi­tí­vab­ban gon­dol­kod­nak a gye­rek­ko­ri kü­ty­üzés ha­tá­sa­i­ról. A ku­ta­tás azt is meg­erő­sí­tet­te, hogy a meg­en­ge­dőbb szü­lők­nek, il­let­ve azok­nak, akik po­zi­tív ha­tá­so­kat tu­laj­do­ní­ta­nak a mo­bi­lo­zás­nak/tab­le­te­zés­nek, va­ló­ban töb­bet kü­tyü­zik a gye­re­ke.

A ku­ta­tás ered­mé­nye­i­ből ké­szü­lő pub­li­ká­ció hi­vat­ko­zá­sa:

Konok, V., Mik­ló­si, Á. (under re­vi­si­on) The use of di­g­ital tech­no­logy by in­fants to pre­scho­o­lers, and the inf­lu­en­ce of the pa­rents. Jour­nal of Child­ren and Media.

Mobilkötődés, mobilhiány

Már a pár­per­ces mo­bil­hi­ány is stresszel min­ket -
A mo­bil­te­le­fon­hoz való kö­tő­dés és hi­á­nyá­nak ha­tá­sai fel­nőt­tek­re

2016-ban vég­zett ku­ta­tá­sunk­ban fel­nőt­tek mo­bil­te­le­fon­hoz való kö­tő­dé­sét vizs­gál­tuk és azt ta­lál­tuk, hogy ha az em­be­rek­től akár csak egy rövid időre is el­vesszük a mo­bil­ju­kat, vi­sel­ke­dé­sük és szív­rit­mu­suk el­árul­ja ide­ges­sé­gü­ket, még akkor is, ha ezt nem is ve­szik észre ma­gu­kon. A Com­pu­ters in Human Be­ha­vi­o­ur ran­gos nem­zet­kö­zi szak­fo­lyó­irat­ban kö­zölt vizs­gá­la­tunk ered­mé­nyei arra utal­nak, hogy az em­be­rek­ben az em­ber­tár­sa­ik­hoz ha­son­ló kö­tő­dés ala­kul­hat ki mo­bil­ja­ik felé.

A ku­ta­tás­ban 18-26 év kö­zöt­ti egye­te­mis­ták vet­tek részt, akik vi­sel­ke­dé­sét vi­de­ó­ra vet­tük, és fo­lya­ma­to­san mér­tük a szív­rit­mu­su­kat. A részt­ve­vők fe­lé­től (egy meg­fe­le­lő in­dok­ra hi­vat­koz­va) el­vet­tük a mo­bil­ju­kat és be­tet­tük egy szek­rény­be, míg a részt­ve­vők másik fele meg­tart­hat­ta a mo­bil­ját.

Ezt kö­ve­tő­en a részt­ve­vő­ket 3 perc­re ma­guk­ra hagy­ták, ami alatt bár­mit csi­nál­hat­tak ked­vük sze­rint, ol­vas­hat­tak, jár­kál­hat­tak a szo­bá­ban. A vi­deo­fel­vé­te­lek és a szív­rit­mus ada­tok elem­zé­sén kívül még kér­dő­ívek­kel és pszi­cho­ló­gi­ai tesz­tek­kel is vizs­gál­tuk az ala­nyok stressz szint­jét és ér­zel­me­it.

Bár a mo­bil­juk­tól el­vá­lasz­tott sze­mé­lyek a kér­dő­íves vá­la­sza­ik­ban nem szá­mol­tak be na­gyobb mér­té­kű stressz­ről, vi­sel­ke­dé­sük és szív­rit­mu­suk ennek el­lent­mon­dott. A videó fel­vé­te­lek elem­zé­se azt mu­tat­ta, hogy azok, akik­től el­vet­ték a mo­bil­ju­kat, több­ször kö­ze­lí­tet­ték meg a szek­rényt (ahol a mo­bil­juk volt), mint azok, akik­től nem. Vagy­is ke­res­ték a mobil kö­zel­sé­gét, ami a kö­tő­dés egyik is­mér­ve.

A teszt­ala­nyok vi­sel­ke­dé­sét vizs­gál­va ki­de­rült, hogy a mo­bilt nél­kü­lö­ző egye­te­mis­ták gyak­rab­ban va­ka­róz­tak vagy iga­zí­tot­ták a ha­ju­kat, ami jel­leg­ze­tes „zavar-vi­sel­ke­dés”. Sőt, szí­vük is árul­ko­dott szo­ron­gá­suk­ról: szív­rit­mu­suk olyan min­tá­za­tot mu­ta­tott, ami a stressz­re jel­lem­ző, azaz a kö­tő­dés másik jelét, az el­vá­lasz­tás­kor je­lent­ke­ző szo­ron­gás élet­ta­ni ha­tá­sa­it is meg­fi­gyel­ték a ku­ta­tók. Vizs­gál­ták a részt­ve­vők ér­zel­mi sza­vak­ra adott re­ak­ci­ó­it is, és azt ta­lál­ták, hogy in­ten­zí­veb­ben re­a­gál­tak a ma­gánnyal kap­cso­la­tos sza­vak­ra (pl. „sza­kí­tás”, „vesz­te­ség”), ami arra utal, hogy a mo­bil­juk­tól meg­fosz­tott egye­te­mis­ták ma­gá­nyo­sab­bak­ká vál­tak.

A vizs­gá­lat ered­mé­nyei arra utal­nak, hogy az em­be­rek kö­tőd­nek a mo­bil­juk­hoz, va­la­hogy úgy, mint egy gye­rek az anyát he­lyet­te­sí­tő plüss­mac­kó­hoz vagy ta­ka­ró­hoz. A mobil is az­ál­tal válik a kö­tő­dés tár­gyá­vá, hogy más, fon­tos kap­cso­la­to­kat kép­vi­sel, he­lyet­te­sít.

Ez az első vizs­gá­lat, amely az eddig meg­szo­kott kér­dő­íves el­já­rást ob­jek­tí­vebb mód­sze­rek­kel egé­szí­ti ki. A vizs­gá­lat­ban az em­be­rek mo­bil­hoz való kö­tő­dé­sét és a hi­á­nyá­ra adott stressz re­ak­ci­ó­ját mind az em­be­rek vi­sel­ke­dé­se, mind élet­ta­ni fo­lya­ma­ta­ik iga­zol­ták.

Az ere­de­ti, angol nyel­vű pub­li­ká­ció itt ér­he­tő el.

Kutatásainkról a médiában

Angol nyelven: