Alfa Generáció Labor
Alfa Generáció Labor
Az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor a gyerekek és a digitális világ kapcsolatát kutatja tudományos módszerekkel.
Felnövekvőben van egy újabb generáció (a 2010 óta született Alfa generáció), akik már az anyatejjel szívják magukba a digitális tudást, és gyakran előbb tanulnak meg érintőképernyőt használni, mint járni. Vajon milyen változásokat hoz ez magával a gyerekek gondolkodási, érzékelési, tanulási vagy akár mozgási képességeire nézve? Nagyon keveset tudunk még ezekről a változásokról, melyek nagy valószínűséggel új kihívásokat támasztanak majd a pedagógusok, és persze a szülők felé is. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói ezért úgy döntöttek, hogy a világon az elsők között elkezdik kutatni az Alfa generáció digitális eszköz-használatát és ennek hatását gondolkodási és társas képességeikre.
Kapcsolat:
- ELTE TTK Etológia Tanszék, Alfa Generáció Labor
- 1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.
- +36 1 381 2179 vagy +36 1 411 6500, mellék: 8797
- https://www.alfageneracio.hu/
- info@alfageneracio.hu
- Alfa Generáció Labor a Facebook-on
Aktuális kutatásaink
Mobil-szokások és készségmérés
Kutatásunk célja, hogy gyerekek mobileszköz (okostelefon, tablet) használati szokásait, valamint gondolkodásbeli és társas készségeit felmérjük és nyomon kövessük. A gyerekek mobileszköz használati szokásainak felmérése kérdőíves formában történik, melyet a szülő online tölt ki. A gyerekek játékos felmérését online videóhívással egybekötve végezzük.
A 3 videóhívással történő játékos felmérés között kb. 6-6 hónap telik el. Háromhavonta kérjük a szülőket, összesen 5 kérdőív kitöltésére. Így kb. másfél év alatt hosszútávú és átfogó képet kapunk a gyerekek digitális eszköz használati szokásainak, valamint gondolkodásbeli és társas készségeinek összefüggéseiről.
Pályázati forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, OTKA PD 134984
Alfi, a gyerekbarát mobil
Alfi egy élőlényszerűen viselkedő fejlesztő applikáció, amely játékaival különböző készségeket (pl. memória, logika) fejleszt, miközben a szülőnek is segít szabályozni a gyermek digitális aktivitását, például időlimitiek beállításával (Alfiról részletesebben itt olvashat: https://www.alfageneracio.hu/kutatasok/jo-mobil/).
Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ha a kifejlesztett applikációnak valamilyen személyiséget adunk, pozitívabb hatást érünk-e el, azaz jobban fejleszti-e a gyermekek társas és gondolkodási készségeit és facilitálja az offline és társas tevékenységeket. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy akkor pozitívabb-e a változás, ha az applikációnak egy bizonyos személyisége van (pl. társaságkedvelő), vagy ha a gyermek személyiségéhez illeszkedik a személyisége (pl. társaságkedvelő gyermek többet fejlődik az applikáció használatától, ha Alfi személyisége is társaságkedvelő).
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított alapból (OTKA K 135478), az ELTE 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00004 azonosítószámú pályázat keretében meghirdetett Proof of Concept pályázatból, valamint a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium pályázat keretében valósul meg.
Mesék és kreativitás
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a digitális mesekönyvek vizuális megjelenítésének mértéke (azaz mennyi rajzot vagy animációt tartalmaz a könyv), illetve az, hogy a szülő vagy a digitális eszköz olvassa fel a mesét (tehát társas kontextusban zajlik-e a meseolvasás), hogyan befolyásolja a gyerekek kreativitását és fantáziáját.
A teszt során a gyerekek a szülővel egy mesét hallgatnak/néznek meg, melyet vagy a szülő olvas fel nekik, vagy az eredeti rajzfilm hangja. A mesékben szereplő képek és animációk mennyisége véletlenszerűen változik. A mesenézés előtt és után játékos feladatokkal mérjük fel a gyermekek kreativitását és képzelőerejét (rajzos, gondolkodós, ötletelős feladatok), a szülők pedig addig kitöltenek egy rövid kérdőívet.
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított alapból (OTKA PD 134984), valamint a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium pályázat keretében valósul meg.
Digitális idő
Korábbi, 2016-os kutatásunk alapján az óvodáskorúak több, mint fele rendszeresen használ valamilyen digitális eszközt (pl. tablet, okostelefon). Vajon ez az arány milyen az iskolások körében, és pontosan mennyi időt töltenek a gyerekek ezekkel az eszközökkel?
A digitális eszközhasználat mérésekor leginkább két módszerre hagyatkozhatunk: a szülői vagy idősebb gyermek esetén a gyermek beszámolójára, illetve az adott eszköz által rögzített adatokra. Digitális idő című kutatásunk keretében, a minél pontosabb eredményért mindkét forrást felhasználjuk, illetve azt is összehasonlítjuk, hogy a két módszer mennyire hoz hasonló eredményt, vagyis a szülőnek elég jó rálátása van-e a gyermek digitális szokásaira. A kutatás során egy, a háttérben futó alkalmazással mérjük, hogy a gyermek mennyit és milyen időközönként játszik, milyen applikációkat használ. Az eredményeket csoportszinten értékeljük ki, az egyes résztvevőkről nem adunk ki adatokat.
A kutatás még folyamatban van. Ha segítené kutatásunkat részvételével, ezen a linken tud jelentkezni:
A részvételt ajándékcsomaggal jutalmazzuk!
A kutatás a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium pályázat keretében valósul meg.
Lezárult kutatásaink
Alfi, a jó mobil
A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított alapból valósult meg. A 3 éves futamidejű kutatás célja egy olyan gyerekeknek szóló mobilalkalmazás létrehozása, ami keretek közé szorítja a túlzásba vitt digitális eszközhasználatot és kompenzálja annak feltételezett negatív hatásait.
A kutatás egyik fő kérdése, hogy valóban van-e különbség a digitális eszközöket sokat használó („kütyüző”) és az azokat egyáltalán nem használó gyerekek („nem kütyüző”) közt, és ez a különbség milyen területeket érint pontosan pl. kognitív, érzelmi, szociális fejlődés.
A kutatás másik kérdése, hogy hogyan lehet a digitális eszközöket fejlesztésre használni. A túlzásba vitt kütyüzés például elvonja az időt társas-kreatív tevékenységektől, amitől ezeknek a készségek a fejlődése megrekedhet. Éppen ezért mobil alkalmazásunk segítségével igyekszünk ösztönözni az ilyen típusú társas tevékenységeket akár egy szülővel közösen olvasható interaktív mese segítségével, akár párosan játszható fejlesztő játékok által.
Készségmérés digitálisan
Kutatásunk célja, hogy már létező, a gyerekek társas készségeit mérő pszichológiai tesztek digitális változatait kialakítsuk és mérjük azok használhatóságát, megbízhatóságát. Ehhez összehasonlítjuk a tesztek eredeti, viselkedéses (személyes megjelenéssel, szóban, a kutatást végző jelenlétével felvett) és digitális (otthon, érintőképernyős eszközön elvégzett) változatainak eredményét.
A tesztek ilyen módon kialakított digitális változatai lehetővé teszik, hogy a jövőben könnyen, gyorsan, személyes megjelenés nélkül lehessen mérni a gyerekek társas készségeit, aminek pl. a vírushelyzet vagy más tényezők okozta helyhez kötöttség esetén nagy jelentősége van. A tesztek érintőképernyős változatai a tudomány és az alkalmazott területek (p. egészségügy, pedagógia) számára is nagy lehetőséget jelentenek, hiszen alkalmasak nagy mennyiségű adat gyűjtésére, a gyerekek készségeinek (vagy éppen készség hiányának) szűrésére és a fejlődés nyomonkövetésére.
A kutatás két OTKA pályázat keretében (K 135478, PD 134984), az ELTE 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00004 azonosítószámú pályázat keretében meghirdetett Proof of Concept pályázatból, valamint a RRF-2.3.1-21-2022-00004 – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium pályázat keretében valósul meg.
Digitális gyerekek Magyarországon - 2022
Vajon hány magyar gyermek használ digitális eszközöket? Tudjuk meg együtt!
Kutatásunkban szeretnénk felmérni, hogy 2022-ben milyen arányban használnak digitális eszközöket (tablet/mobil) a 0-8 év közötti gyerekek, illetve milyen digitális szokásaik vannak. A kérdőív kitöltése után a résztvevők azonnali visszajelzést kapnak arról, hogy 2016-os felmérésünk alapján a gyermek korosztályában mi volt a jellemző, illetve a kutatás lezárása után a friss adatokból is küldünk visszajelzést.
Adatkezelési tájékoztató
Mi történik 6 perc játék után? - A digitális játékok hatása a figyelemre
Egy korábbi kutatásunkban azt az eredményt kaptuk, hogy a mobileszközöket sokat használó óvodás gyerekek a tipikustól eltérő figyelmi működést mutatnak. A most bemutatásra kerülő kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy vajon tényleg a digitális eszközök használata okozza-e ezt az eltérést, vagyis digitális eszközökön való játék után más mintázatot mutat-e a gyerekek figyelme, mint egy hagyományos játék után. Továbbá azt is vizsgáltuk, hogy a digitális játékok sebessége befolyásolja-e a figyelmi működést - egy lassú vagy egy gyors játék után különbözik-e a gyerekek figyelmi teljesítménye. A kutatás során három csoportot hoztunk létre a 4-6 éves résztvevőkből (összesen 56 fő): két csoport a figyelmet mérő teszt előtt egy digitális játékkal játszott (lassúval vagy gyorssal), míg a másik csoport egy hagyományos játékkal. A digitális játék egy egyszerű tabletes játék volt, ahol a felfele szálló lufikat kellett ujjal kipukkasztani. Ennél a feladatnál az egyik csoportban lassan szálltak a lufik, a másikban gyorsan. A hagyományos játék jellegében hasonló volt a lufis játékhoz: itt a fel-felbukkanó vakondokat kellett ujjal visszanyomkodni a helyükre. Mindkét játék 6 percig tartott.
A figyelmi teszt során összetett alakzatokat láttak a gyerekek (pl. kis napocskákból álló hóembert). A teszt egy részében vagy a kis alakzatokra (lokális vagy részletekre irányuló figyelem), vagy a nagy alakzatokra (globális, vagyis az egészre irányuló figyelem) kellett figyelni (ezek voltak az ún. szelektív figyelmi helyzetek), illetve olyan része is volt a tesztnek, amikor mindkét alakzatot (kicsi, nagy) egyszerre kellett figyelni, ez volt az ún. megosztott figyelmi helyzet. A gyerekeknek egy adott gombot kellett megnyomni akkor, ha napocskát láttak (célinger), míg ha az nem volt a képen, akkor egy másikat.
Az eredmények szerint a megosztott figyelmi helyzetben a digitális játékok után a gyerekek akkor teljesítettek jobban, mikor a részletek szintjén jelent meg a célinger, míg a hagyományos játék után inkább akkor voltak ügyesebbek, mikor az egészleges alakzatnál jelent ez meg. A figyelmi tesztnél a tipikus működés az utóbbi, vagyis egy képből könnyebben és gyorsabban dolgozunk fel egészleges információkat, és lassabban a részleteket. Az eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy már 6 perc digitális játék is képes ezen változtatni, és inkább a részletek felé tolja el a figyelmet. Ezt a hatást magyarázhatja az, hogy a mobil/tablet kijelzőjén szinte sosem látunk egészleges képet, általában tovább kell görgetnünk ahhoz, hogy belássuk a teljes képet, illetve a digitális felületek rengeteg apró, figyelemfelhívó információt tartalmaznak, ami szintén a részletekre fókuszáló figyelmet erősítheti. A játékok sebességével kapcsolatban azt kaptuk, hogy a lassú és a hagyományos játék után a szelektív figyelmi helyzetben jobbak voltak a gyerekek, mint a megosztott figyelmi helyzetben - ami a tipikus jelenség ennél a tesztnél - , míg a gyors játék után egyformán teljesítettek a szelektív és a megosztott figyelmi helyzetben . Ez az eredmény jelentheti azt, hogy a gyors digitális játék fejleszti a figyelem megosztásának képességét, de azt is, hogy rontja a szelektív figyelmet, vagyis azt, hogy ki tudjuk szűrni a nem lényeges információkat. Mindez magyarázható azzal, hogy a digitális térben általában egyszerre sok mindenre kell figyelnünk,, nehezebb egy valamire fókuszálni a sok inger között. A hosszú távú hatásokkal kapcsolatban izgalmas kérdés, hogy vajon mit von maga után a figyelem tartós megváltozása. Át kell alakítani az oktatási rendszert? Több olyan munkahelyre lesz szükség, ami az analitikus, részletekre irányuló figyelmi stílusnak kedvez? Ezekre a kérdésekre egyelőre nehéz válaszolni, de abban majdnem biztosak lehetünk, hogy a digitális eszközök hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat- mi, felnőttek sem, de a gyerekek különösen.
Autizmus és ADHD felismerés okoseszközökkel
A jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportoknak szánt speciális támogatás (OTKA-KH pályázat) keretében valósult meg kétéves futamidejű kutatásunk, melynek címe “A fejlődési zavarok korai felismerése és készségfejlesztés egy mozgásra ösztönző és automatikus mozgáselemző mobil-alkalmazással”.
A projekt célja olyan mozgásra ösztönző és mozgáselemző játék fejlesztése okostelefonra és okosórára, mely amellett, hogy segít kiküszöbölni a gyerekek mozgáshiányból adódó egészségügyi problémáit, egyúttal lehetővé teszi bizonyos fejlődési zavarok korábbi, automatizált azonosítását. Az autizmus spektrum zavarral (ASD) és figyelemhiányos-hiperaktivitás zavarral (ADHD) élő gyerekek mozgása ugyanis eltér a tipikusan fejlődő gyerekekétől, így lehetséges, hogy a mozgásszenzorok adatait elemző szoftver (tanuló algoritmus) segítségével találhatók olyan mozgásjellemzők, amelyek által be lehet jósolni, hogy egy gyerek érintett-e valamelyik fejlődési zavarban. Ez által korábbi és automatizált diagnózis válhat lehetővé, így a gyerekek általános készségfejlesztése is korábban megkezdődhet, ami bizonyítottan jobb eredményekhez és életminőséghez vezet. A játék arra is alkalmas lesz, hogy az érintett gyerekek mozgását fejlessze, ami pedig egyéb készségek fejlődését is maga után vonja.
A kutatás adatgyűjtési szakasza lezárult, jelenleg az adatok elemzése zajlik. Ennek első szakaszában betanítottuk a gépi tanuló programot a gyerekek által végzett különböző típusú mozgásformák (pl. bégaugrás, mackójárás, könyv lapozgatás, építőkockázás, stb.) felismerésére. Ezek adják majd az alapot a mozgásfejlesztő és mozgáselemző játék elkészítéséhez. A mozgásformák gépi felismerése kifejezetten sikeres volt, így a készülő játék fel tudja majd ismerni, hogy a gyerek jól hajtotta-e végre a kért mozgást és visszajelzést tud adni neki erről, ezáltal fejlesztve a gyerek mozgását.
A következő szakaszban pedig a gépi tanuló programot arra tanítjuk be, hogy ismerje fel, hogy a különböző mozgásformák tipikusan fejlődő, autizmussal vagy ADHD-val élő gyerektől származnak. Ennek a kivitelezése jelenleg még zajlik.
A mobilozás hatásai a gyerekekre
A mobileszközök használatának hatása óvodáskorú gyerekek kognitív képességeire
Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e különbség a digitális eszközöket (okostelefon, tablet) gyakrabban használó, valamint az ilyen eszközöket nem használó, óvodáskorú gyerekek különböző készségeiben.
Könnyű kezelhetőségük miatt ugyanis az érintőképernyős mobileszközöket (okostelefon, tablet) a gyerekek egyre többet és egyre fiatalabb korban használják. Ezek az eszközök más jellegű képi és taktilis (érintési) ingerlést nyújtanak, mint a hagyományos játékok, és használatuk időt vesz el más tevékenységektől (pl. a társas kapcsolatoktól, a közös játéktól, a mozgástól, stb), így befolyásolhatják az értelmi, érzékelési készségek és a mozgás fejlődését.
A vizsgálat során 4,5 és 6 év közötti gyerekeket vizsgáltunk, 20 mobil-használó és 20, mobilt nem használó gyereket. A gyerekeknek játékos feladatokat adtunk, amivel mértük a figyelmi készségeiket és olyan társas készségeket, mint a mások perspektívájának megértése vagy érzelmeiknek felismerése.
Eredményeink szerint a mobil-használó gyerekeknek nehezebben megy az, hogy megértsék mások nézőpontját, mint az ilyen eszközöket nem használó kortársaiknak. Ez amiatt lehet, mert a mobil/tablet használata elveszi az időt a társas tevékenységektől és a szimbolikus vagy szerepjátéktól, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy ezek a társas készségek megfelelően fejlődjenek.
Ezen kívül azt találtuk, hogy a sokat mobilozó gyerekek másfajta figyelmi feldolgozást mutatnak, mint a nem mobilozó gyerekek, vagy mint a tipikusnak mondható feldolgozási mód. Míg általában az emberekre (gyerekekre és felnőttekre egyaránt) az jellemző, hogy ha megfigyelünk valamit, akkor először az egész alakzatot vesszük szemügyre és csak utána megyünk bele a részletekbe, addig úgy tűnik, hogy a mobil-használó gyerekek inkább a részleteket figyelik meg először. Ez az eltérés amiatt lehet, mert a digitális képernyőkön általában nem látjuk egyszerre az egész képet: görgetni, lapozni kell ahhoz, hogy belássuk azt. Ez pedig arra tréningezheti az agyunkat, hogy inkább a részletekre figyeljünk.
Digitális Gyerekek
A szülőt utánozza a gyerek, amikor kütyüzik? -
Digitális eszközök használata 0-7 év közötti gyerekeknél, és a szülők hatása a használatra
1270 szülő megkérdezésével készítettünk felmérést arról, hogy a 7 év alatti gyerekek mennyit, mikortól és hogyan használják a mobiltelefont és a tabletet.
Vizsgálatunkban rákérdeztünk arra is, hogy a gyerek milyen tevékenységeket szokott végezni az eszközön, hogyan sajátította el ezeket a tevékenységeket és milyen gyakran használja a tabletet vagy a mobilt.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szülők szerint a digitális eszközök használatának van-e pozitív vagy negatív hatása a gyerekekre; korábban jobb-e elkezdeni vagy inkább minél később; és hogy mennyire engedik a szülők a gyereknek a mobilozást/tabletezést.
Ezen kívül azt is mértük, hogy a szülő mennyire kötődik saját mobiltelefonjához, vagyis például mennyire stresszel, ha nincs nála a telefonja.
Már a kétévesek fele kütyüzik
A még publikálás alatt levő kutatásunk eredményei szerint a gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A vizsgált korosztály 44%‑a használ rendszeresen tabletet vagy mobilt, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele kütyüzik, a 4 év feletti gyerekeknél pedig ez az arány már 60%.
Fontos, hogy már az 1 és 2 év közöttieknek is több, mint egyharmada használja ezeket az eszközöket, ami azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, tehát az ekkor ért élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban.
Igaz, közülük csak minden második használja rendeltetésszerűen az eszközt, a többiek inkább csak fogdossák, nyomkodják, és élvezik, ha a nyomkodás hatására felvillan a képernyő. A 2 és 3 év közöttiek általában már rendeltetésszerűen használják, azonban még inkább passzív módon, pl. mesét néznek vagy bekapcsolódnak a telefon vagy skype beszélgetésekbe. A 4-5 évesek egyharmada viszont már aktívan is kütyüzik, pl. játszik, ő maga indít el videókat, fényképezőt vagy videó-megosztót használ.
A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a digitális eszközöket. Míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10%‑a mobilozott, addig a mai 2-3 éveseknek már a 40%‑a.
A gyerek a szülőt utánozza
Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a szülő véleménye a mobilozásról, és az, hogy milyen példát mutat, befolyásolja, hogy a gyereke mennyit és hogyan mobilozik. Azoknak a szülőknek ugyanis, akik erősebben kötődnek a mobiljukhoz, a gyerekük is többet használja a digitális eszközöket. Ez azzal magyarázható, hogy a gyerekek nem csak készségeket és ismereteket tanulnak a szüleiktől, hanem viselkedésmintákat és értékrendet is. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg nagyon fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele.
Persze a mobiljukhoz jobban kötődő szülők valószínűleg többet is engedik a gyereküket mobilozni, és pozitívabban gondolkodnak a gyerekkori kütyüzés hatásairól. A kutatás azt is megerősítette, hogy a megengedőbb szülőknek, illetve azoknak, akik pozitív hatásokat tulajdonítanak a mobilozásnak/tabletezésnek, valóban többet kütyüzik a gyereke.
A kutatás eredményeiből készülő publikáció hivatkozása:
Konok, V., Miklósi, Á. (under revision) The use of digital technology by infants to preschoolers, and the influence of the parents. Journal of Children and Media.
Mobilkötődés, mobilhiány
Már a párperces mobilhiány is stresszel minket -
A mobiltelefonhoz való kötődés és hiányának hatásai felnőttekre
2016-ban végzett kutatásunkban felnőttek mobiltelefonhoz való kötődését vizsgáltuk és azt találtuk, hogy ha az emberektől akár csak egy rövid időre is elvesszük a mobiljukat, viselkedésük és szívritmusuk elárulja idegességüket, még akkor is, ha ezt nem is veszik észre magukon. A Computers in Human Behaviour rangos nemzetközi szakfolyóiratban közölt vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy az emberekben az embertársaikhoz hasonló kötődés alakulhat ki mobiljaik felé.
A kutatásban 18-26 év közötti egyetemisták vettek részt, akik viselkedését videóra vettük, és folyamatosan mértük a szívritmusukat. A résztvevők felétől (egy megfelelő indokra hivatkozva) elvettük a mobiljukat és betettük egy szekrénybe, míg a résztvevők másik fele megtarthatta a mobilját.
Ezt követően a résztvevőket 3 percre magukra hagyták, ami alatt bármit csinálhattak kedvük szerint, olvashattak, járkálhattak a szobában. A videofelvételek és a szívritmus adatok elemzésén kívül még kérdőívekkel és pszichológiai tesztekkel is vizsgáltuk az alanyok stressz szintjét és érzelmeit.
Bár a mobiljuktól elválasztott személyek a kérdőíves válaszaikban nem számoltak be nagyobb mértékű stresszről, viselkedésük és szívritmusuk ennek ellentmondott. A videó felvételek elemzése azt mutatta, hogy azok, akiktől elvették a mobiljukat, többször közelítették meg a szekrényt (ahol a mobiljuk volt), mint azok, akiktől nem. Vagyis keresték a mobil közelségét, ami a kötődés egyik ismérve.
A tesztalanyok viselkedését vizsgálva kiderült, hogy a mobilt nélkülöző egyetemisták gyakrabban vakaróztak vagy igazították a hajukat, ami jellegzetes „zavar-viselkedés”. Sőt, szívük is árulkodott szorongásukról: szívritmusuk olyan mintázatot mutatott, ami a stresszre jellemző, azaz a kötődés másik jelét, az elválasztáskor jelentkező szorongás élettani hatásait is megfigyelték a kutatók. Vizsgálták a résztvevők érzelmi szavakra adott reakcióit is, és azt találták, hogy intenzívebben reagáltak a magánnyal kapcsolatos szavakra (pl. „szakítás”, „veszteség”), ami arra utal, hogy a mobiljuktól megfosztott egyetemisták magányosabbakká váltak.
A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az emberek kötődnek a mobiljukhoz, valahogy úgy, mint egy gyerek az anyát helyettesítő plüssmackóhoz vagy takaróhoz. A mobil is azáltal válik a kötődés tárgyává, hogy más, fontos kapcsolatokat képvisel, helyettesít.
Ez az első vizsgálat, amely az eddig megszokott kérdőíves eljárást objektívebb módszerekkel egészíti ki. A vizsgálatban az emberek mobilhoz való kötődését és a hiányára adott stressz reakcióját mind az emberek viselkedése, mind élettani folyamataik igazolták.
Az eredeti, angol nyelvű publikáció itt érhető el.
Kutatásainkról a médiában
- A képernyő bűvöletében (Demokrata, 2021)
- A mobilozás alapvetően megváltoztatta, ahogy a 2010 után született gyerekek befogadják a világot (Qubit, 2021)
- A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk (HírTV, 2021)
- A sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt (Telex, 2021)
- Az ELTE kutatói szokatlan jelenséget tapasztaltak a mobilozó gyerekeknél (HVG, 2021)
- Milyennek nevelje a gyereket a mobil? Mit kezdjen egy gép a zaklatással? (Index, 2020)
- Hagyjam vagy ne hagyjam? A „kütyüzés” hatása a gyerekekre (Mindennapi Pszichológia, 2020)
- Magyar Televízió, M5, Novum című műsor, 2020
- A kétéves gyerekek fele már ’kütyüzik’ (Origo, 2019)
- Mit csinálj, ha a gyerek egyre többet kütyüzik? Magyar kutatók segítenek (Dívány, 2019)
- Digitális gyermekkor – segíts felfedezni az alfa generációt! (Mindset, 2019)
- Mozgásra ösztönző applikációt fejleszt egy magyar kutatócsoport, lehet jelentkezni (Dívány, 2019)
- Kicsik és kütyük- Interjú Konok Veronikával (Élet és Tudomány, 2019)
- A kétévesek fele kütyüzik (24.hu, 2019)
- A sokat kütyüző gyerekek jobban figyelnek a részletekre (Dívány, 2018)
- Hazai kutatók szerint így alakítja át agyunkat a digitális világ (Dívány, 2018)
- Már a kétévesek fele használ digitális eszközöket (Digitális Család, 2017)
- Olyan számunkra a mobil, mint a gyereknek a plüssmackó (Origo, 2017)
- Digitális kisbabák, avagy mi lesz veled, alfa-generáció? (Dívány, 2016)
- Digitális bennszülöttek és a mobiltelefon (National Geographic, 2016)
- A bizonytalan fiatalok jobban kötődnek a mobiljukhoz (Origo, 2016)
- A bizonytalan fiatalok jobban kötődnek a mobiljukhoz (Index, 2016)
Angol nyelven:
- Time to ditch the iPad? Tablets and smartphones are 'rewiring' children's BRAINS and making them less able to see the bigger picture (DailyMail, 2021)
- Pre-schoolers frequently using tablet or mobile can't see the forest for the trees (EurekAlert, 2021)
- Pre-schoolers frequently using tablet or mobile can't see the forest for the trees. (NewsWise, 2021)
- Separation from your phone 'makes you stressed within minutes' (BBC Newsbeat, 2017)
- Why being separated from your mobile for just a few minutes is almost as bad as post-traumatic stress disorder (DailyMail, 2017)