Az etológia a természetben előforduló viselkedés tanulmányozásával foglalkozó biológiai megalapozottságú tudomány. Éppen ezért furcsa, hogy sokan használják a „kutyapszichológia” kifejezést, noha a „lélektudomány” tárgya sok szempontból eltér az etológiáétól. Első lépésként érdemes meghatározni mit nevezünk viselkedésnek. Egy közkeletű meghatározás szerint a viselkedés olyan belsőleg koordinált válasz akció (vagy annak elmaradása), amely belső vagy külső ingerek hatására következik be. Érdemes még mindehhez hozzátenni, hogy bármi csak akkor nevezhető viselkedésnek, ha az ember (kutató) által közvetlenül észlelhető.
Amikor a kutató egy bizonyos viselkedést helyez vizsgálatainak középpontjába, alapvetően négyféle kérdésre keresheti a választ, amelyek mindegyike valójában a viselkedés okozatait keresi.
Tovább Miklósi Ádám professzor, az ELTE Etológia tanszék vezetőjének írásához:

Kutyaetológia 1. rész

Kutyaetológia 2. rész

---

Magyarországon jelenleg csak a mi tanszékünk specializálódott az etológia oktatására és kutatására, munkatársaink az etológia szinte minden ágát oktatják különböző kurzusok formájában.

Ha valaki etológus szeretne lenni, mert érdekli az állatok és az ember viselkedése, akkor legcélszerűbb, ha először biológus alapszakra jelentkezik. A 3 éves alapképzés elvégzése után 2 évet kell tanulnia a biológus mesterképzésben, miközben az ELTE-re járók tanszékünkön megírhatják az etológiai témájú szakdolgozatukat. Valójában egy etológus képzése a Biológia Doktori Iskolában egy további 3 éves program elvégzésével fejeződik be, ennek előfeltétele azonban a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, megfelelő angolnyelv-tudás, valamint a tudományos kutatás tisztelete és szeretete.

A Doktori Iskolába bármilyen felsőfokú diplomával lehet jelentkezni, de tapasztalataink szerint jelentős előny a szakirányú végzettség.
Középiskolás szint alatti tehetséggondozásra jelenleg nincs módunk, de gyerekeket is szívesen látunk a programjainkon.

A tanszéki munkával való ismerkedéshez érdemes ezeket a cikkeket elolvasni:

• Topál, J., Miklósi, Á., Csányi, V., Dóka, A. 1998. Attachment behaviour in dogs: a new application of Ainsworth’s (1969) Strange Situation Test. Journal of Comparative Psychology, 112: 219-229.
• Miklósi, Á., Polgárdi, R., Topál, J., Csányi, V. 2000. Intentional behaviour in dog-human communication: An experimental analysis of ‘showing’ behaviour in the dog. Animal Cognition, 3: 159-166.
• Pongrácz, P., Miklósi, Á., Kubinyi, E., Gurobi, K., Topál, J., Csányi, V. 2001. Social learning in dogs: The effect of a human demonstrator on the performance of dogs (Canis familiaris) in a detour task. Animal Behaviour, 62: 1109-1117.
• Soproni, K., Miklósi, Á., Topál, J., Csányi, V. 2002. Dogs’ responsiveness to human pointing gestures. Journal of Comparative Psychology, 116: 27-34.
• Miklósi, Á., Kubinyi E., Topál, J., Gácsi, M., Virányi, Zs., Csányi, V. 2003. A simple reason for a big difference: wolves do not look back at humans but dogs do. Current Biology, 13: 763-766.
• Vas, J., Topál, J., Gácsi, M., Miklósi, Á., Csányi, V. 2005. A friend or an enemy? Dogs’ reaction to an unfamiliar person showing behavioural cues of threat and friendliness at different times. Applied Animal Behaviour Science, 94: 99-115.
• Pongrácz, P., Miklósi, Á., Molnár, Cs., Csányi, V. 2005. Human listeners are able to classify dog barks recorded in different situations. Journal of Comparative Psychology, 119: 136-144.
• Topál, J., Gergely, Gy., Erdőhegyi, Á., Csibra, G., Miklósi, Á. 2009. Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves, and human infants. Science, 325: 1269-1272.
• Faragó, T., Pongrácz, P., Range, F., Virányi, Zs., Miklósi, Á. 2010. ‘The bone is mine’: affective and referential aspects of dog growls. Animal Behaviour, 79: 917-925.
• Miklósi, Á., Topál, J. 2013. What does it take to become ‘best friends’? Evolutionary changes in canine social competence. Trends in Cognitive Sciences, 17: 287-294.
• Andics, A., Miklósi, Á. 2018. Neural processes of vocal social perception: Dog-human comparative fMRI studies. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 85: 54-64. doi: 10.1016/j.neubiorev.2017.11.017)

---

Az ELTE Etológia Tanszék nyilvános programjairól a következő oldalakon tájékozódhat: Viselkedéstesztre a facebookon vagy e-mailben jelentkezhet. Kérjük, keressen rá az #etoteszt hashtag-re vagy írjon az etologiatanszek@gmail.com címre.

• ELTE Etológia Tanszék honlap
• Kutyaetológia Konferencia
• Családi Kutya Program facebook oldal
• Family Dog Project facebook oldal (angolul)
• Kutyaetológia facebook csoport (nyílt)
• Family Dog Project youtube csatorna

---

Keresse meg a témavezetők e-mail-címét a Kutatás vagy a Munkatársak menüben vagy írjon az eniko.kubinyi@ttk.elte.hu címre.

---

Mivel a kutyakiképzés természetből fakadóan nagyobbrészt üzleti alapon folyik, “tudományos alapú” kutyakiképzési irányzat elvétve akad. Az Etológia Tanszéknek sajnos nem áll módjában meghatározni, hogy kik és milyen témában tarthatnak kutyás bemutatókat Magyarországon, valamint etológusokként nem is tisztünk a különböző irányzatok elemzése, összehasonlítása. Természetesen az ismeretterjesztést fontosnak tartjuk, ezért is számolunk be évente a legfrissebb tudományos eredményekről a gazdák számára tartott előadásainkon, azonban konkrét esetekben nem adunk ki ilyen állásfoglalást. Nagyon jó szolgálatot tesz azonban, ha minél több ember személyesen vesz részt a felvilágosításban, mindenképp erre bátorítjuk erre Önt is!

---

Kutyák, macskák viselkedési problémáival kapcsolatban azt javasoljuk, hogy forduljanak kutyaiskolákhoz, kiképzőkhöz, viselkedésterapeutákhoz (pl. Top Mancs Kutyaiskola, Best Dog, SciDog), és beszéljenek meg egy személyes találkozót, ahol a kutyát és lehetőség szerint az életkörülményeit is megismerheti a szakember. Az Etológia Tanszék munkatársai többségének nincs kutyakiképzői tapasztalata, se viselkedésterapeuta képzettsége. A problémák kialakulása és kezelhetősége számtalan tényezőtől függ, ezért még tapasztalat birtokában sem lehet egy e-mail vagy telefonhívás alapján megbízható tanácsokat adni a távolból.

---

Mivel sokan kérdezik tőlünk egy-egy elvégzett teszt után, hogy “Jól viselkedett-e a kutyája?”, “Mi jött ki?”, ezért szeretnénk ezekre a kérdésekre röviden válaszolni.

Először is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a legritkább esetben lehet (egy etológiai teszt során) azt mondani, hogy a kutya “jól” viselkedett. Mi, etológusok ugyanis nem arra vagyunk igazán kíváncsiak, hogy az adott állat például meg tudta-e szerezni a labdát, megtalálta-e a cserépben a jutalomfalatot, ha igen, hányszor, és így tovább. Sokkal “izgalmasabb” kérdések lehetnek, hogy miért épp úgy viselkedett az adott kutya abban a konkrét helyzetben, a kutyák milyen stratégiákat alkalmaznak egy adott kontextusban, és vajon mi befolyásolja azt, hogy miként alakítják a viselkedésüket, és ezekből mikre lehet következtetni például az emberi viselkedéssel, vagy akár az evolúcióval kapcsolatban. Éppen ezért, nem szabad elszomorodnia egyetlen egy gazdának sem, ha az ő kutyája nem úgy viselkedik, mint a többi, vagy ahogy azt elvárnánk tőle. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden viselkedésformát dicsérni kell, hisz nyilván nem szerencsés például egy ember felé irányuló agresszív magatartásformát jutalmazni, megerősíteni.

A másik kérdésre kicsit nehezebb válaszolni. Azt, hogy “Mi jött ki?“, a legritkább esetben tudjuk azonnal megmondani pontosan. Ennek az az oka, hogy a videóra felvett teszteket először le kell kódolni, ki kell elemezni, és csak utána látja pontosan a kutató, hogy mi is az eredmény. Az egyedi értékelésadást tovább nehezíti, hogy az esetek többségében az adatokat csoportszinten dolgozzuk fel, és nem egyedszinten. Ezt úgy kell érteni, hogy például a szukák és a kanok adott tesztben mutatott viselkedését hasonlítjuk össze, és nem például Buksiét Rexével. Így arról, hogy egy adott kutya “hogy teljesített” a tesztben, inkább csak olyan információkat lehet mondani, hogy a többiekhez viszonyítva ő hogy viselkedett.

A leírtak persze nem azt jelentik, hogy nincs mód arra, hogy valamilyen értékelést kapjon a kedves gazda a kutyájáról, ha ezt szeretné. Kérjük azokat a gazdákat, akik ilyenre igényt tartanak, ezt az adott tesztet vezető kutatónak jelezzék.

Végül pedig szeretnénk ismételten megköszönni minden kedves kutyatulajdonos és kutya nagylelkű segítségét, akik részvételükkel segítik kutatásainkat, és hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többet megtudhassunk a kutyák viselkedéséről, ami által pedig talán saját fajunkat, az embert is egyre jobban megismerhetjük! Továbbra is várjuk a lelkes jelentkezőket, akik szeretnének az ELTE Etológia Tanszékének valamely tesztjében részt venni!

---

A kutatások összegzett eredményét - az adott kutyákra és tulajdonosaikra nézve anonim módon, a vonatkozó adatvédelmi törvény és kutatási előírások betartásával - a Tanszék hazai és nemzetközi folyóiratokban publikálhatja, illetve ismeretterjesztő csatornákon (pl. televízió, rádió, internet) keresztül mutathatja be az érdeklődők számára. Aki kíváncsi a Tanszéken folyó munkára és az elért tudományos eredményekre, annak érdemes ellátogatnia az ELTE Etológia Tanszék weboldalára illetve elolvasnia a legújabb híreket a Családi Kutya  Program Facebook-oldalán, vagy csatlakozhat a Szenior Családi Kutya Program Facebook-csoportjához.

---